Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

A DIÓSGYŐRI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE - A királyi vár

kori Magyarországnak e gazdaságilag-kereskedelmileg és politikailag is jól kiválasztott pontján felépített vár a magyarországi építészettörténet egyik legjelentősebb alkotása. A diósgyőri királyi rezidencia az első hazai várpalota, amely egy karcsú tornyokkal tagolt, bevehetetlen lovagvár és egy mediterrán proto-reneszánsz életigényben fogant lakályos, reprezentatív palota egysége. Az általános európai fellendülésben megerősödött központi hatalom anyagi ereje és szellemi szintje kellett ahhoz, hogy a nemrég épült, ovális alakú Újvárat földig visszabontva, helyén egy példamutatóan korszerű, védekezésre és tartózkodásra egyaránt alkalmas épületet emelhessenek. Ez a monumentális, nagyvonalú, mégis egyszerű rendező elvek alapján felépült királyi várpalota először lépett túl korábbi hazai várak - környezetükhöz kényszerűen igazodó, fokozatosan növekvő, sokszor szűkös - alaprajzi megoldásán. A Nagy Lajos kori vár külső képe egyezik meg talán leginkább a korabeli ábrázolásokon (például ,,Képes Krónika") látható vár-elképzelésekkel és annak képi megjelenésével. * Ebből a korszakból már lényegesen gazdagabb tárgyi emlékanyag maradt ránk. Ennek fő oka, hogy a gótikus várpalota - némi XV-XVI. századi kiegészítéssel, illetve továbbépítéssel - lényegében ma is áll. A XIV. századi építkezés volumene olyan volt, amely századokra meghatározta Diósgyőr építészeti arculatát. Hatalmas mennyiségű korai faragottkő-anyag került napfényre a feltárások során: konzoltöredékek, bordatöredékek, zárókövek stb. (Ezek egy részét kiegészítve visszahelyezték.) Elsősorban a belsővárban maradtak meg nyíláskeretek, de a külsővár úgynevezett „kulcsárház"-ában is találtunk egy ajtókeretet, amely bizonyára másodlagos elhelyezésben került ide. A Nagy Lajos kori vár kemény mészkő, andezit, trachit faragottkő-anyaga általában jó megtartásban maradt ránk. A feltárás során nagy mennyiségben került elő az épületet ekkor fedő mázas tetőcserép, sárga, zöld, türkiz, barna színekben. Azt sikerült megtudnunk, milyen padlóburkolata volt a királyi várnak: a fenti színes mázas cserepekkel egyező anyagból készült, és négyzet, téglalap, háromszög stb. alakú kockákból álló mustrát adott ki. A leletanyagban legtöbb a kerámia, amely természeténél fogva viszonylag kevésbé tartós, gyorsabban követi a divatot, ezért jó segítséget ad a kormeghatározáshoz. Az anyagban házi kerámia és kályhacsempeanyag egyaránt előfordul. A használati kerámiából is megkülönböztethetünk egyszerű háztartási edényeket és étkezési, asztali díszedényeket.