Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Czeglédy Ilona DIÓSGYŐR A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN - Az erődített vár

Az Úr szőlőskertjében vagyon: három kepe méh... Pincéjében vagyon: teli 17 hordós bor, üres hordó, egy kád. . . „ Ezután a földeken található búzavetés felsorolása következik, külön Diósgyőrben, Mohin, Sirokban. A fenti leltár is a vár szomorú állapotát tükrözi. Mint említettük, ekkor már többnyire csak a várurak tiszttartói lakják, akik egymagukban tehetetlenek voltak, főként egy-egy ellenséges támadással szemben. Jól jellemzi az Eger eleste után súlyossá vált végvári állapotokat a diósgyőri tiszttartók egyik levele, melyet Chernél Györgyhöz, I. Rákóczi György magyarországi birtokainak prefektusához írtak: „Mynemy Njomorult sorsa és állapatia légien Diós Gieőrnek lakossiual együtt az pogány ellenségh myatt, tudjuk kegyelmednél nilvan vadnak."

144 A prefektus által fordulnak a védtelen várból maguk és vagyonuk védelméért a fejedelemhez, és kérik, Rákóczi írjon a budai vezérnek és az egri pasának, hogy kíméljék meg őket. 1638-ban az országgyűlés újból rendelkezik: „de re aedificanda et munienda arce Diós-Győr".

145 Néhány év múlva újabb jelentést olvashatunk, amelyet Szemere Pál, Abaúj megye alispánja, Rákóczi György udvarnoka, szepesi kamarai tanácsos írt.

146 Leveléből azt is megtudjuk, hogy 1646 júliusában a kamara archívumából Szatmárra és Diósgyőrre vonatkozó iratokat küld meg a fejedelemnek.

147 Elpanaszolja a diósgyőri uradalomban történt visszaéléseket, pénzért adott nemesítéseket, mentesítéseket, holott a jövedelemből fenntarthatták volna a várat: „Bizonnyal írom és szánakodással Nagyságodnak, hatalmas kárával vagyon édes hazánkban olyan nevezetes, emlékezetes szép épületü végvárnak ily gondviseletlen uruk miatt oly pusztulásra jutni, kiről keserves panasz volt is az ország előtt, és ugyan artikulusunk is vagyon róla, de annak sincs - a többivel együtt - mindez óráig semmi foganatja, örökre emlékezetes dolgot cselekszik ezzel is Nagyságod, ha azt a szép helyet méltóztatik kiszabadítani a nagy ruina alól és méltóztatik nagyságod megépíteni..." Bár a negyvenes évek második felében némi javítás történik a váron, főleg a külsővár állapota romlik. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy pontos alaprajz, bőséges leírás és jelentés maradt ránk a várról az 1662. esztendőből. Ezt az alaprajzot Kandra Kabos

148 közölte először. (A rajz a MOB Irattárába került elő a hozOLE 190. Fasc. B. 1579. Pall. 1633/D Vegyes iratok No 55. Fol. 356-357. Magyar Törvénytár, Bp. 1900. 378. 1. (1638. évi 12. tc.) Nagy Iván, 1857-1868. X. 601.1. (Adatok Szemere Pálról.) OLE 190. B. 1589. Kandra, 1879. 23-39. 1.; MOB Irattár 109/1878.; OLE 148. NRA Fasc. 1094. No 40.