Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A királynék kertje

A KIRÁLYNÉK KERTJE A puszta falakon kívül semmi nem maradt Diósgyőrben, ami a vár hajdani fényét felidézné. Nyoma sincs a tornyok pártázatos teraszának, a déli szárny egyetlen falcsonkja kivételével eltűntek a palotaszárnyak, régen nem csillan már meg a napfény a tetők sárga, zöld, türkiz és barna színekben pompázó, mázas cserepein. Csak a kapubejáratnál kerültek elő a hajdani padló maradványai, a középkori burkolat olyan halványzöld, sötétzöld, és sárga-barna mázas lapokból volt, színre és anyagra egyaránt, mint a tetőcserepek. Négyzet, téglalap, rombusz és háromszög alakú darabkáit változatos mustrában lehetett összerakni. Az omladékrétegek őrizték meg a kerek üveglapokat, az un. köldökös üvegeket, melyek ólomkeretbe foglalva borították be az emeleti ablakokat abban az időben, amikor az üveg még nagy fényűzésnek számított. Csupán csekély töredékek jelzik, hogy a termek valaha festetettek lehettek, egynémely bordaíven látható festékmaradványok formájában. A délkeleti torony falán lenyomata maradt meg egy helyiségnek, a vakolatba nyomott szőlőleveles, indás mintája az 1960-as években még kivehető volt, azóta lassan eltűnt ez a Nagy Lajos koránál jóval későbbi festés is. A királyi lakosztály egyik termében a XLX. század végén még falképek nyomai voltak láthatók. Hozzájuk hasonlíthatott több főúri vár freskódísze, melyekről szintén csak futó említések, rövid utalások tájékoztatnak. Az udvari festői kultúra egykori arculatára vethet fényt egy budai lakóházban előkerült töredék, amely három táncoló figurát ábrázol. A jelenet erősen megkopott, sajnos éppen a szereplők fejénél pusztult el a freskó. Két férfi, és egy női alak látható a képen, amint az Anjou-kor jellegzetes ruháiban lendületes táncot lejtenek.

124 Aligha származhatott ez a téma máshonnan, mint a királyi palotából. Annak a profán hangú, arisztokratikus művészetnek a szerényebb képviselője ez a kép, melynek ismert emlékei a runkelsteini vár falát is díszítik. A zólyomi vár kapufolyosóján megmaradt indafestés jelzi csak, hogy valaha gazdagabb falképek díszítették ezt a várat is. A többször említett runkelsteini

125 falfestmények az 1362. március 31én Pozsonyban megkötött szerződéssel összefüggésben keletkeztek, amikor Nagy Lajos szövetségeseket keresett az idősebb Erzsébet királynét megsértő IV. Károly ellen. A tárgyalások sikerrel jártak, IV. Rudolf és testvérei, Frigyes, Albert, Lipót hercegek, III. Menyhért bajor herceg, 580 apát és püspök, az osztrák és bajor lovagvilág legkitűnőbb képviselői, valamint a magyar urak vettek részt a szerződés megkötésében. Erzsébet királyné még Münchenbe is elment, ahol résztvett a Menyhért bajor herceg által rendezett ünnepségeken. A herceg tiroli tartózkodása alatt, közvetlenül az ünnepségek 124 Radocsay D., 1977. 13. kép. 125 Ma Castelroncolo vára.