Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Békebeli haditorna - a vadászat

kállas hegyű nyílvesszőt készül éppen kilőni, egy elegáns vadászkalapot viselő hölgy mögött a lovon apró kutyácska kapaszkodik. A diósgyőri vadászatok mellett Nagy Lajos király legszívesebben a zólyomi erdőbirodalmában tartózkodott. A zólyomi ispánság meglehetősen későn alakult ki, gyéren lakott területeit a XIII. században királyi vadászokkal, erdőóvókkal, halászokkal, solymárokkal, ebesekkel kezdték betelepíteni. Az itt keltezett oklevelekből tudjuk, hogy IV. Béla is hosszan és szívesen időzött itt. Árpád-házi uralkodóinknak majdnem több nagy-zólyomi okleveles datálása szerepel, mint amennyi az ország összes többi dátumhelyén együttvéve. A vadaskert területe a mai Zólyom városától északkeletre terülhetett el, egyike lehetett a legelső és legnagyobb vadaskertjeinknek. 1358. augusztus 14-én Nagy Lajos király Zólyomlipcsén az alábbiakat foglalta oklevélbe: ...azt akartuk, hogy abban a zólyomlipcsei váruradalmunkhoz tartozó erdőnkben, amely a Loppena vize mellett helyezkedik el, emberek gyülekezzenek össze, s ott megtelepedjenek. A település húsz évre szóló teljes adómentességet kapott, ez az erdőirtásra létrehívott soltészség még 1512-ben is élt.

123 A diósgyőrivel egy időben épült várkastély előtt itt is állt már egy régebbi vár, Anonymus szerint ezt a várat Bors vezér építtette, mégpedig egy vadászkaland nyomán. Amikor megindult csapataival Barsból, hogy megerősítse a zólyomi erdőknél a határt, egy szarvas szökött fel előtte, amelyet Bors vezér elejtett. Egyes feltételezések szerint itt, a zólyomi Óvárban hunyt el Szent László király 1095. július 29-én. Amennyiben ez az adat helytálló, megvan a magyarázat arra, miért tüntette ki Nagy Lajos különös figyelmével ezt a vadászóhelyet. Vadászjelenet a runkelsíeini falfestményről Ui

ZolnayL., 152.1.