Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Békebeli haditorna - a vadászat

lyosan megsebzett medve. A király vadászgerelyével támadt rá, hogy vakmerően leterítse a medvét, mint ahogyan már megszokta, hogy így terítsen le és öljön meg medvéket. Ebben azonban a mostoha szerencse és saját ügyességébe vetett elbizakodottsága megakadályozta: a nekivadult medve leterítette a királyt, s a két lábán huszonhárom sebet ejtett. Ha az isten oda nem vezérli Bessenyő Jánost, a dühös vad medve megölte volna Lajos királyt. De ez a Bessenyő János jobban szerette a királyt, mint önmagát: életét kockáztatva közbelépett, szembeszállt a királyra támadó medvével, kardjával megölte, s így megmentette a királyt a halál torkából. A medvevadászat nem volt veszélytelen mulatság: 1347-ben Bajor Lajos császár, Nagy Lajos öccsének, István hercegnek az apósa egy szerencsétlen vadászaton lelte halálát. Nem tudhatjuk, mennyire heverte ki Lajos király három évvel azelőtti, a nápolyi hadjáratok során szerzett sebesüléseit. Canosa ostrománál egy nagy kő verte le az ostromlétráról, a második hadjárat alkalmával pedig a csak tizenkét rántással eltávolítható szakállas nyílhegy roncsolta szét lábát. Mindez nem akadályozta abban, hogy az erdők királyát közelharcban próbálja legyőzni. A medvére nem távolról, íjjal vagy nyílpuskával vadásztak, a közvetlen közelről elhajított dárda vagy dobógerely volt a küzdelem eszköze. Számszeríjas vadász