Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Középkori utazások

Előfordult, hogy a bárkákat vagy sajkákat, ahogy az oklevelek magyar nevükön emlegetik a vízi járműveket, szorosan egymás mellé állítva mintegy pontonhidat alkottak, így vezették át az állatokat, esetleg szekereket is a vizén. Folyón való átkelést a Névtelen Minorita ír le krónikájában, a litvánok elleni hadjárat eseményeinél. „...Innen is továbbmenve, nagyhét csütörtökjén elérkezett a tatárok nagy foly ójához, az Olthoz, melynek szélessége egy francia mérföld. Oly sebes, hogy mindenki megrémült, aki látta. Odakiáltottak a királynak: - Mi lesz most? Felelte nekik a király: - Amit engem láttok cselekedni, azt cselekedjétek ti is mindnyájan. így szólva lóháton kezdett átúsztatni a folyón. János fráternek a meglevőnél jobb lovat adatott, s kényszerítette, hogy vele úsztasson. Ennek láttára a magyarok kacsa módjára úsztattak át a folyón. Négy ló és három ember azonban beleveszett. "

91 Az Anjouk korában létesítették az első királyi lóváltó helyeket, gyakran ugyanoda, ahová a rómaiak is telepítették őket. A főbb közlekedési utak Budáról Esztergom-Pozsony, Győr-Sopron, Fehérvár-Varasd-Zágráb felé vezettek, Pozsonyból fönn északon lehetett Nagyszombaton, Trencsénen, Zsolnán és Lőcsén keresztül Kassára eljutni. Pestről Szegeden át Temesvárra, Váradon keresztül Kolozsvár és Beszterce irányában haladt a kereskedelmi főútvonal. Váradról Debrecenen át, Muhi érintésével Miskolc, Kassa, Eperjes, Bártfa volt elérhető. Hiába alakult ki a királyi udvartartás állandó helye, illetve helyszínei, állandó mozgásban volt az udvar. Az ország második embere, a nádor például a király rendelete alapján sorra járta a kijelölt megyéket, összehívta azok nemeseit, és 2-3 héten keresztül törvényszéket tartott részükre. Az országnak ekkoriban 61 megyéjéből 54 állt a király kormányzása alatt, hét megyéről az erdélyi vajda gondoskodott. Gilétfi Miklós nádor 1347 tavaszán és nyarán 21 megye részére 11 helyen tartott gyűlést. Nem lehetett a nádornak könnyű dolga végigjárni szinte az ország egész területét. Az úton lévőket segítette az útközbeni pihenőhelyek létesítése, és a lakott helyek mielőbbi elérhetősége. Térképre téve Magyarország un. központi helyeit, kirajzolódni látszik egy olyan rendszer, amely a 2, 4, 6, 8 magyar mérföldes távolságokat veszi alapul. Ebben a rendszerben Buda és Székesfehérvár távolsága 8 mérföld, azaz 58-60 kilométer. Ennyi a BudapestHatvan távolság, innen pedig Eger fekszik légvonalban 60 kilométerre. Eger Miskolc újra 8 mérföld. Miskolctól Gönc esik a legmesszebbre, 58 kilométere, innen Kassa ennek pontosan a fele, tehát négy mérföld. Ez megfelel a Kassa-Telkibánya, Szikszó-Sajókaza, Pásztó-Hatvan távolságoknak, és A Névtelen Minorita krónikája XVII. f.