Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A „felfuvalkodott vár, kalózok pártfogója" - Velence
készítésének jelenetét, vagy amint a fogadalmi ajándékot Erzsébet királyné gyermekeivel, Katalinnal, Máriával és Hedviggel felajánlja. A béke közvetítője maga VI. Ince pápa volt, aki lekötelezettjévé vált Lajosnak. ÍV. Károlyt hiába kérte; Lackfi Miklóssal az élen a magyarok megvédték érdekeit és az egyházi állam birtokait. Hálája nem maradt el, levelében „általános főkapitányának, az Úr atlétájának, az Egyház bajvívójának" nevezte a magyar királyt, akinek követei Budán egy díszes zászlót is átadtak, sőt, elrendelte érte a keresztény hívők mindenütt felolvasandó imáját. „ Bár a katolikus egyház Krisztus összes hívéért imádkozik, mégis segíteni lehet az imák megszervezése által, melynek révén a keresztény hit számára nagyobb eredmény várható. Mivel Krisztusban kedves Fiunk, Lajos, Magyarország dicső királya, lelke mélyén átérezve a jogtalanságokat és gyalázkodásokat, amelyek az eretnekek, valamint Rácország és a szomszédos birodalom szakadárj ai által az említett hitet, sőt, magát Krisztus Urunkat, aki ugyanazon hitnek alapítója és feje, sokszorosan sértik - ezért mi Ót kegyes és dicséretes munkájában, hogy életének minél hosszabb legyen az ideje, és számos ivadéka boldogulásának örvendhessen - imák bőségével kívánjuk segíteni az Úrnál, mivel Tőle van minden dicsőség. O az élet adományozója és az utódok jóságos engedélyezője. Mindannyiatokat egyetemesen figyelmeztetünk, kérünk és buzdítunk az Úrban, hogy tartsatok ki fogadott könyörgésetekkel e királynak győzelméért, valamint hosszú életéért, és hogy Ót utódok fogadásával bőségesen gyarapítsa a mindenható... " 1359-ben még oroszlánkölyköt küldetett Lajos király budai udvarába, de sohasem nyugodott bele egyeduralmának elvesztésébe Velence. Többkevesebb sikerrel szövetséget keresett Lajos ellenében, majd kihasználva az 1360-as évek zavaros szerb viszonyait, elfoglalt néhány tengeri kikötőt. Megtámadta a magyar király régi szövetségesét, Padovát. A Carrarák megsegítésére 1373-ban ifjabb Lackfi István erdélyi vajda vezetésével indult a sereg, csatlakozott hozzá az esztergomi érsek 2500 lovasa is. A magyarok első győzelmei után a velenceiek zsoldosokat toboroztak, köztük több ezer törököt. A gyalogosan harcoló ellenség a magyar lovasokat egy mocsárba szorította, ahol hogy ne pusztuljanak tehetetlenül a nyílzáporban, megadták magukat. A különböző krónikák eltérő számú foglyot említenek, az bizonyos, hogy maga a vajda is köztük volt. A fogoly magyar urak kiszabadítása csak békekötéssel volt lehetséges. A győztes Velence tobzódott a vesztesek megalázásában: a Carraráknak 100 000 arany kárpótlást kellett fizetni, és térden állva kérni a Nagytanács termében a köztársaság bocsánatát. Lajos királyt inkább az anyagi veszteségek érintették kínosan: hatalmas összegeket költöttek a seregre, ezen felül odaveszett a tartaléklovakkal és a kíséret lo-