Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Az Anjou-kor divatja

Ilyet visel a „Szent László harca a kunnal" című jeleneten a megmentett leány is: kivágott, felül szük, csípő alatt bőven redőzött, kék színű ruhát, a kivágásban díszes nyakék látszik, fejét koronapárta övezi. Az előkelő női ruha Magyarországon „letisztult vonalvezetésű", szolidan elegáns. Az anyagok nagyon színesek, elterjednek lassan a ruhákat sűrűn elborító díszes veretek is, honfoglalás kori örökségünk él tovább ily módon. A runkelsteini vár magyar vonatkozású falfestményein megfigyelhetjük, hogy a hölgyek mélyen kivágott, és magasan záródó nyakú ruhát egyaránt viseltek. Az ujjak szűkek, vagy tölcsérszerűen bővülők, a szűk mellrész alatt simán, vagy sűrű ráncolásokkal bővül a szoknyarész. Szó sincs a túlzott fényűzésnek a ruházkodásban való túlburjánzásáról, mint pl. Firenzében, ahol „...a nők annyira túlzásba vitték a felesleges koszorú, arany és ezüst, gyöngy és drágakő fűzérek, gyöngyös fejkötők s fonatok használatát, hasonlóképpen a különböző szövetek és selyemmel áttört kelmék, a szegélyek és gyöngyök, s négy vagy hat sűrű sor aranyozott ezüstgomb, gyöngyös csatok, s a mellükre aggatott, különféle jegyekkel s betűkkel ellátott drágakövek használatát", hogy szigorú rendszabályokat hoztak: egyetlen nő sem viselhetett semmiféle koszorút, kettőnél több gyűrűt tilos volt az ujjakon viselni, éppígy 12 ezüstpántosnál nagyobb övet. Elrendelték, hogy attól fogva egyetlen nő se öltözhessen bársonyba, a férfiaknak is eltiltották a díszt, ezüst öv, tafota vagy selyemzeke viselését. A magyar ipar kitűnő vásznakat és posztót állított elő, de az igazán finom anyagokat kizárólag külföldről szerezték be az előkelők. A textilárú már a XIII. században is az értékek között szerepelt, nem juthatott hozzájuk akárki. 1263-ban a királyi udvarban rendezett „női versenyfutás" díja három vég bársony, és egy vég finom vászon volt. István, ifjabb király jutalmazta ezzel Jolántát, a királyi solymászispán kislányát, aki az oklevél szerint versenyfutásban és ugrásban legyőzte a király leánykáját, Máriát, a későbbi nápolyi királynét, a magyar Anjouk ősét... 74 István ifjabb királynak volt miből adakozni, reánk maradt számadása 1264-ből, mely 122 tételben sorolja a drágaságokat.

75 Tatár bíborszövetet 17 márkáért Két színes bőrből való bundát, és egy palástot színes bőrből, 17 márkáért 12 aranyozott bíborszövetet 34 márkáért 8 milánói bíborszövetet 16 márkáért Egy darab gandi (flandriai) posztót 9 márkáért Tengerentúli selymet 1 márkáért Két atabit-nak nevezett aranybíbor szövetet 6 márkáért SZtpR 1815. sz. ZolnayL, 1964. 79-114. 1.