Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A nápolyi hadjáratok

a humanizmus és művészeti stílusa, a XIV. századi protoreneszánsz. A pápai udvartartás fénye vetekedett burgund hercegeinek udvarával, életstílusában pedig átvette és élénk személyi kapcsolatai révén hazánkba is továbbította a nyugati udvartartás szellemét és fényét."

45 Nagy Lajos a visegrádi palotában nőtt fel, melyet Károly Róbert tett az ország központjává. Az alsó- és a felsövár oltalmában építette fel azt a palotát, mely már alkalmas helye volt 1335-ben a visegrádi királytalálkozó fényes ünnepségeinek is. Luxemburgi János, a cseh király, Kázmér, a lengyelek új királya, a német lovagrend küldöttei és kíséretük töltötték meg a palota termeit. A vendéglátás kápráztató volt, a résztvevők száma hatalmas: csak a cseh király és kísérete számára naponta kétezer-ötszáz frissen sült kenyeret tettek az asztalokra! Hiteles adatok említik a tárgyalások szünetében rendezett mulatságokat, lovagi tornákat és vadászatokat. Bizonyos, hogy Nagy Lajos is változtatott a visegrádi palotán, építkezéseinek azonban alig találhatók nyomai, a későbbi ráépítések szinte eltüntették az ő idejében rakott falakat. Károly Róberttel ellentétben Nagy Lajos újra kegyeibe fogadta a „hűtlen Budát", melyet a koronáért folytatott hosszú harc idején éppen hatszor átkozott ki a Károly Róbertet támogató pápa. Oklevelei keltezéséből kiviláglik, hogy nagyon gyakran tartózkodott Budán, az év egy részét rendszeresen itt töltötte. A budai vár területén öccse, István székhelyét sejtjük, az ő nevét őrizte meg az István torony. A királyi lakhely ebben az időben az ún. Nagy Kúria volt. Csak István öccsének 1354-ben bekövetkezett halála után vette birtokba Lajos király a Várhegy déli rezidenciáját, és kezdte meg itt is az építkezéseket. Óbudán is említenek az oklevelek királyi várat, melyet 1343-ban anyja lakhelyéül jelölt ki a király. Ezidőtájt, 1340 körül szerezte meg tőle csereként a Diósgyőri várat, melyet saját kedvére, a lovagi élet kívánalmai szerint építtetett át. „Az Ákos nembéli Ernye család egykori vára a XIII. század végének XIV. század legelejének jellegzetes vártípusa volt, a terep adta lehetőségekhez alkalmazkodó védőövvel, öregtoronnyal, saroktoronnyal, külsővárral. Amikor a diósgyőri vár királyi birtok lett, új tulajdonosai, elsősorban Nagy Lajos király, gyökeresen átalakították. Négyszögletes alaprajzú, négy saroktornyos királyi várpalota épült fel a XIV. század hetvenes éveiig... Az Anjouk magyarországi építőtevékenysége egyrészt Itáliával, másrészt IV. Károly prágai központjával, s rajta keresztül Avignonnal is szoros kapcsolatban állt. A diósgyőri vár a maga négyszögű, négy saroktornyos tömbjével, puritán kőkeresztes ablakaival mediterrán, itáliai hatást mutat. Például az egykori belső palota boltozatának körtetagos, szépen faragott, női Dercsényi D., 1990. 33. 1.