Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Henrik a vasműalapító
köré fognak letelepedni, kertekkel elláthatók s e célra, valamint házikóik felépítése céljára javasolja a fűrészmalomtól annak új helyétől a hámorokig elterülő' területet.” A szentléleki kaszáló rétet a Szőlló'sy-Fazola szerződés szerint a gyár használja. A korcsma bérletéről is tárgyaltak, de megegyezni nem tudtak.128 Az 1775-ben kiadott első ügyviteli szabályzat kötelességévé tette a gyárvezetőnek,hogy a munkások liszttel, hússal és a többi élelmiszerekkel olcsón el legyenek látva. A bányatársulat az első években felállította a gyári élelemtárat. Ennek az intézménynek a felállítására a Miksa-féle bányarendtartás 29. §-a megadja a jogot a bánya- és gyártulajdonosok részére, de azzal a céllal, hogy a munkások, akik egész napon át a bányákban és kohóművekben rendszerint a lakott helyektől, piactól, családtól távol kénytelenek dolgozni, munkahelyükön könnyen hozzájuthassanak a szükséges élelmiszerekhez és ne kényszerüljenek ezekért messze földre járni s ezzel munkaidejük, keresetük javarészét elvesztegetni.129 Az élelmiszertár gondviselője a számadó volt, akinek az ügyviteli szabályzat szerint legfőbb feladata volt, hogy „idejekorán és amennyire lehetséges olcsó áron a szükséges élelmiszereket beszerezze, azokat kellő' mennyiségben, jó minőségben a munkások között kiossza, de csak annyit adjon nekik ételben és italban, amennyit egy havi szabadkeresetükböl meg tudnak fizetni. Az élelmiszerüzletből senki más ne vásárolhasson, csak a munkás. Az üzlet minél olcsóbb legyen, egészen mérsékelt haszonnal dolgozzon. Senkit sem szabad kényszeríteni, hogy élelmiszerszükségletét ott fedezze, mindenki oda mehet vásárolni, ahova akar.”130 Az említett bányarendtartás egyúttal felhatalmazta a bányatörvényszékeket, hogy szigorúan megbüntessék azokat a tulajdonosokat, akik az élelemtárnál az élelmiszerárak körül visszaéléseket követnek el, akik az árakat napi árak fölé emelik, vagy pedig a munkásokat az élelemtárban való beszerzésre kényszerítik.131 Az 1773. szeptember 10-i bányakamarai körrendelet felhívja a szo- molnoki bányafelügyelőséget, hogy 50 írt pénzbírságot szabjon ki a törvény ellen vétőkre és ügyeljen arra, hogy a rendelkezést a jövőben szigorúan betartassák, hogy a bánya- és kohómunkásokat e téren több sérelem ne érje.132 Ennek ellenére a munkások ki vannak szolgáltatva az üzemi élelemtárnak. Különösen a magánkézben lévő bányák tulajdonosai nem egyszer pénz helyett élelmiszerekben adják ki a munkabéreket, napi áron felül önkényesen állapítják meg azok árát. A munkás kénytelen a legszükségesebb beszerzéseit a tulajdonos üzletében lebonyolítani, hitelben vásá'28 DIV-LUK-TA 48-78. 129 Soós I.-Kiszely Gy.-Zádor T. 1960. 19. 130 DIV-LUK-TA 55-78. 13! Soós I.-Kiszely Gy.-Zádor T. 1960. 19. i32 DIV-LUK-TA 59-78. 97
