Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Henrik a vasműalapító
lentkezett és mihelyt ő valamit felfedezett, a legközelebbi bányabíróságon kérelmezte, hogy az engedélyt részére megadassék. A fellelt kőszenet, vaskövet, ezüst- és rézérceket kibányászta. A próbákat legmagasabb utasításra éppúgy Bécsbe, mint Selmecre és Szomol- nokra vitte elemzésre. A kapott próbajegyzékek legtöbbnyire megegyeztek. Azok közül néhány művelésre érdemes volt, különösen azonban a vaskőze- tek kiváló minősége találtatott művelésre alkalmasnak. 1766-1769 Fas- solla felfedezési és bányászati munkával foglalkozott, sikeres volt. A szomolnoki bizottságok elismerték a vaskő mennyiségét és minőségét, így kérelmezte az olvasztó- és hámormű építését. Timsó-, réz- és ezüstbányászat a vasmű elkészültéig nem folytatódik. Ezért Fassolla indíttatva érezte magát, hogy másik utat tegyen Bécsbe és innen Stájerországba, a vasműbe, hogy ott egy és más vasműmanipulációt megnézzen. Ez alkalommal Bécsben tudta meg, hogy az ő legalázatosabb szomolnoki jelentését eddigi ásványfeltárásairól, bányakutató tevékenységéről, a nagytekintetű Felügyelőségi Főhivatal bizottsági vizsgálata megfelelően jónak ismerte el és a cs. kir. udvari kamara is feldícsérte. Ennek okából Fassolla a legmagasabb kegyeket nyerte el, hogy eddigi kiadásait, jelentős gazdaságában esett kárait kimutassa és a tekintetes Felügyelőségi Hivatalnak benyújtsa. Készpénzkiadás, késedelem és kár: 9131,46 frt, ebből térített a bécsi főpénztár 5130,3 frt-ot, miből a szomolnoki főpénztár részére 668,34 frt-ot kellett fizetnie. Hozzá még a legmagasabb kegyekből megkapta az aranyérmet, elismerő oklevelet, továbbá az 1769. április 24-i udvari dekrétummal elnyerte a királyi bányamesteri címet. Ez a dekrétum meghagyta a Szomolnoki Felügyeleti Főhivatalnak, hogy legyenek segítségére, álljanak a rendelkezésére. Ennyi legmagasabb biztosíték után Fassolla indíttatva érezte magát egy új vasmű felépítésére. Saját iparát, gazdaságát ezután egy időre elhanyagolja. Minthogy a legmagasabb államkincstár az említett vasműnek a prin- cipalitással együtt egynegyedét, és azoknak az ón-, réz-, továbbá ezüstbányák egynyolcad arányát átvette, úgy Fassolla második bécsi útját is megtette. Ott néhány társulni szándékozó iparos úr címét felkereste, akik minden segítséget és részvényt biztosítottak a műhöz, úgy írásban, mint szóban. Akkoriban Fassollának a nagytekintetű cs. és kir. udvari kamara elrendelte, hogy a stájerországi Eisenerzbe menjen el, hogy onnan egy-egy olvasztó- és hámormű építőmestert és a grófi kamara által kiválogatott segédeket szerezzen, akinek segítségével az új Diósgyőri Vasművet fel tudja építeni. Akkor a bécsi iparosok minden részvényre, első beadásnak megfelelően 60-60 frt-ot adtak össze, mely összeget Fassolla nyugtája ellenében kapta meg Feliner úr által kifizettetvén. 117
