Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Henrik a vasműalapító
fórumoknál és a leendő társaknál.19 Fazola nem üres ígéretet, hanem a gyáralapításhoz pénzbeli támogatást vagy legalább is fizetéses állást várt. Az uralkodóba és a bécsi bányakamarába vetett bizalma ezúttal még nem ingott meg. Az aranyérem csillogása és a díszes okirat hízelgő szavai azt a meggyőződést érlelték meg benne, hogy a bécsi udvarnál kell keresnie a vasgyáralapítás lehetőségét, nagypénzű érdektársakat. Mindig nagyvonalú ember volt, most is egy többszáz munkást foglalkoztató nagyüzem körvonalai bontakoztak ki képzeletében.20 Fazola a bécsi udvar egyes vállalkozó kedvű tisztviselőinél 1769 utolsó hónapjaiban eljárhatott a társulás ügyében, ugyanis a jászói bányakönyvben már 1770. január 21-23-áról be van jegyezve a szerződés szövege, amely szerint Anton Gaun von Löwengang udvari fogalmazó 16 kuxá- val, azaz egy nyolcadrésszel betársul a vállalkozásba. Ebben kötelezi magát, hogy az induláskor csak 1000 forinttal járul a költségekhez. Az osztalék félévenként esedékes, viszont a veszteségekben is arányosan köteles részesedni.21 Az I. Miksa király által 1574-ben törvényerőre emelt bányarendtartás értelmében és a régi szokásjog szerint az a bányaadományos, aki nem rendelkezik elegendő tőkével a bányaművelés folytatásához, 128 részvényből, kuxából álló bányatársulatot hozhat létre. A bányarészek (részvények) névértéke nincs megállapítva. Az osztalékot pénzben vagy pedig a termelt áruban vehetik ki a részvényesek. Általában évenként közgyűlést tart a társulat, ezen a szavazásnál a bányarészek száma adja meg az elsőbbséget. Ha a részvények árában összegyűlt alapítótőke nem bizonyul elégnek a vállalat folyamatos üzembentartásához, akkor a közgyűlés bányarészekre kiírva ún. pótdíjakat vethet ki.22 A bécsi udvar pénzemberei hamar átlátták Fazola öt bányájának jelentőségét, s pár hónapon belül többen társultak be vállalatába kisebb- nagyobb összegekkel. Mayer Ádám cs.kir.udvari tanácsos, titkos kamarai fizetőmester négy kuxát vett, meg nem állapítható összeg ellenében.23 Fazola Henrik 1770. március 17-én Bécsben adja ki részére a bányatársulat első részvényadományozási okiratát: „Én alulírott kijelentem és ezennel bizonyítom mindenkinek, hogy én nemes Mayer Ádám cs.kir. udvari tanácsos titkos kamarai fizetőmester úrnak négy kuxát az általam felfedezett és tulajdonomat képező öt ércbá19 Zoltay E. 1970. 19. 20 Soós I. 1955. 10. 21 Zoltay E. 1970. 20. kuxa bányarészvényt jelent. 22 Soós I.-Kiszely Gy.-Zádor T. 1960 11. A bányarendtartás az újkori hazai bányászat jog- gyakorlatának alapja volt a XIX. sz. közepéig. Eredetileg az alsó-magyarországi bányák részére hirdették ki, s csak a XIX. sz. elejétől terjedt ki az egész ország területére. A törvény szerint pl. a földesúr köteles volt tűrni a területén a tóle teljesen független vállalkozói tevékenységet. Ez a gyakorlatban sok feszültség forrása volt. (Remport Z. 1995. 285-287.) 23 Soós I. 1955.10. 61
