Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Csiffáry Gergely: Fazola Henrik és Lénárd egri tevékenysége
Fazola Lénárdnak 1805-ben bekövetkezett halálával a Fazolák egri lakatosműhelye, amely közel fél évszázadon keresztül számtalan munkát eredményezett, beszüntette a működését. Lénárd két fia közül csak János élte meg a felnőtt kort. 0 is lakatosnak készült, Bécsben járt vándorolni, majd a város vezető családjaival került kapcsolatba, akik segítettek neki, hogy városi pénztárosi álláshoz jusson. így nem folytatta apja és nagybátyja mesterségét. Első feleségével hozományul kapott emeletes házát - a Harangöntő utca 1. szám alatt, utóbb lebontották. Fazola János gyermekei fiatalon elhunytak, így a család Lénárd ágán, a XIX. század derekán kihalt. Viszont a testvérpár alkotásainak kézzel fogható emlékei, az elkészített vasmunkák egy része fennmaradt Borsod és Heves megye területén. A Fazola család története és Henrik ágán folytatódott, s a diósgyőri vasgyáralapító által megkezdett kiemelkedő tevékenységet, majd fia, Fazola Frigyes tette maradandó értékűvé. A Fazola testvérek iparművészeti és szakmai értékelése Az egri vármegyeházán lévő nevezetes kovácsoltvas kapuk több mint egy évszázada kerültek az érdeklődés középpontjába. Az 1896. évi Ezredéves kiállításon Budapesten bemutatták a nagyközönségnek a két kaput, Heves vármegye pavilonjában. A hazai művészettörténeti szakirodalom szerint, a sérült kapukat Páder Nándor nevezetű budapesti lakatos javította ki, s ő pótolta a hiányzó a hiányzó Barkóczy címert.144 Tudjuk, hogy a Barkóczy címer az ún. címeres kapun nem Fazola Henrik alkotása, ö ui. a címerpajzs keretét üresen hagyta.145 A millenniumi ünnepségek ráirányították a figyelmet az Egerben fennmaradt, kovácsoltvas kapukra, viszont azonban, a készítőjük kilétét sokáig homály fedte. Elismerően nyilatkozott róla Edvi Illés Aladár (1870-1958), majd Oberschall Magda (1903-1985) művészettörténész, aki a vármegyeháza kovácsoltvas kapuit elsőként kísérelte meg elhelyezni a hazai és az európai művészetben. 146A művészettörténészek közül elsőként Szmrecsányi Miklósnak sikerül levéltári kutatás alapján bizonyítani, hogy Fazola Henrik műveiről van szó.147Szmrecsányi Miklós derítette ki testvére Fazola Lénárd egri működését, s ő az, aki Henrik vaskapuinak értékelésénél különösen dicsérte a tervezői képességét, s megállapította, hogy „arról sincs még semmi adat, hogy honnan hozta Barkóczy Henrik mestert Egerbe.”148 Soós Imre hazai és külföldi, elsősorban szlovákiai levéltári kutatásinak új eredményeire alapozva vált ismertté a Fazola család, Henrik és 144 Pereházy K., 1984. 24. 145 Soós I., 1955. A. 32. 146 Obershall Magda: Az egri vármegyeház kovácsolt vaskapui és helyük a hazai és az európai vasművészetben. = Archeológiái Értesítő'. XLIII. kötet. 1929. 147 Szmrecsányi Miklós, 1937. 83. 148 Szmrecsányi M., 1937. 84. 46
