Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Csiffáry Gergely: Fazola Henrik és Lénárd egri tevékenysége
ban kezdődhetett meg, amikor is megtörténik a hazai gazdaságban az ún. energiaváltás, fatüzelésról sikerült áttérni a széntüzelésre. A felsötárkányi palakö Ismereteink szerint a tárkányi palakövet 1767 körül Fazola Henrik találta meg.102 Az itteni palakő felfedezése Fazola bányászati kutatásainak mintegy ,jnellékterméke”. Azt, hogy ő nem fordított különösebb jelentőséget a lelőhelyre, bizonyítja az is, hogy sohasem jelentette be, s egyáltalán nem kért bányakutatási engedélyt, s e felfedezéséről, mert „két kézzel szórta dús élte kincseit”, onnan van tudomásunk, hogy a fia, Fazola Frigyes említi az apjáról szóló emlékiratában.103 E lelőhely jelentőségére több mint két évtized múlva figyeltek fel. A palakőbánya feltárása is gr. Eszterházy Károly egri püspök érdeme, aki a bányatermékek után erősen érdeklődött. Erre utal Eszterházy püspök építési írnokának, Farkas Jánosnak a jelentése 1788. augusztus 12-én, amelyben közölte, hogy olyan kőre akadtak, amelyet vékonyra szétszedve hasonlóvá lehet tenni a zsindelyhez és a cseréphez, ugyanakkor alkalmas tetőfedésre. A korabeli iratokban „kösindelnek” és „fedőkéinek” nevezték. Ilyen követ találtak az egerbaktai, a felnémeti és a felsötárkányi határban. Viszont egy ideig jobbnak tartották a Bükkzsérc határában lévő palabányában termelt fedőkövet, amely bányát még 1788 novemberében nyitottak. 1793-ban Litzner János mérnök és a zsérci pallér olyan lelőhelyét találta a tárkányi palakőnek, amelyre már érdemes volt fejtést nyitni.104 A kibányászott palakövet egyszerű technológiával, 3-5 mm vastag lemezekké hasítják, majd méretre vágják, s a különböző méretű fedőlapok éleit lesimítják az ún. palavágó kalapáccsal. E munkák elvégzéséhez a palafejtők területén ún. hasító, továbbá simító házakat emeltek. Magyarországon az 1780-as években fordult az építtetők figyelme a palafedél használatára, amely kezdetben lassan terjedt. Idő kellett, míg megismerték, megtalálták a megfelelő minőségű zsindelypala készítésére alkalmas lelőhelyet. Készítéséhez speciális szerszám kellett. Előnyei később mutatkoztak meg, s ezért használata lassan terjedt. Időállóbb, mint a fazsindely, amely javítgatásokkal sem tartott tovább 20-30 évnél. A palakő élettartama két emberöltőnyi is volt. Olcsóbb is volt, mint a fazsindely, mert egy palával akkora tetőfelületet lehetett befedni, amelyhez 2- 3-4 fazsindely is kellett. Tűzbiztosabb is volt a palakő, mint a növényi eredetű (nád, zsúpszalma, fenyő- vagy tölgyfazsindely) tetőfedő anyag. A tárkányi palakövet 1868 után kezdték iparszerűen termelni, amikor a Pozsony megyei Máriavölgy palafejtőjéből hoztak szakértő bányászokat. A bányát 1909 előtt szüntették meg. 102 Soós I., 1955. b. 428. 103 B.-A.-Z. m. Lt. rV-501/e. Acta Politica. 1805. N°. 2686. Miskolc, 1803. szeptember 4. io< Csiffáry G., 1996. 60. 33
