Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Csiffáry Gergely: Fazola Henrik és Lénárd egri tevékenysége
ba estem, hogy kőszenet találhatnánk-e hegyeinkben. Hofner János egri fi és koros ember valami nyomát emlegette, hogy régente Tárkányon lett volna valami olasz ember, ez talált volna kőszenet az Apátfalva felé való hegyekben”.89 Az előbb említett itáliai ember azonos Carlo Adami márványfaragóval, aki a felsőtárkányi márványbányánál dolgozott az 1759-1761 közötti években, s ő az, aki felfedezte a kőszenet a Bélapátfalva felé való hegyekben. Az apátfalvi kőszén később sem keltett különösebb érdeklődést. 1851-ben Fényes Elek is említette az itteni kőszén előfordulását.90 1759 után 8 évvel később Fazola Henrik hallomásból szerzett értesülések alapján viszont végigkutatta az egri püspöki uradalom hegyeit, kereste a régebben már művelés alatt állott, de utóbb valamilyen okból felhagyott bányahelyeket, vagy felszíni kibúvásokat. Fazola bányászati kutatásai során fedezte fel az egerbáktai kőszenet.91 1767-ben Schoner Ferenc, a szomolnoki bányafelügyelőség segédtisztje kutatási jogot szerzett Egerbaktán, Bogácson és Diósgyőr felett felfedezett kőszénre.92 Később ilyen felszíni szénkibúvásra akadtak Egerbaktának Bátorral szomszédos határán. A kísérleti fejtést egy-két munkással azonnal elkezdték. 1770 nyarán Eszterházy püspök Bécsből Egerbe hívatta Pohl József téglásmestert azért, hogy az ez időben már meglévő baktai kőszénbánya közelében felállítandó téglakemencékben kísérletet tegyen, vajon a helyben termelt kőszén alkalmas-e téglaégetésre? Ekkor Egerbaktán Stein- kohl Grube, azaz kőszénbánya létezéséről tudósít a forrás.93 Ez az első igazolható adat a település határában nyitott szénbányáról, amely egy kísérleti célú szénfejtésnek tekinthető. 1796 tavaszán Farkas János egri püspöki építési irodavezető kutat a baktai szén után. Karintiából hívott bányászokkal szabályos tárnát nyitottak 1796 március-október között. A szenet téglaégetőben kívánták felhasználni az egri Vécsey völgyi püspöki téglaházban. A termelés március-október során folyamatos, viszont a szén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.94 A területen 1840-1860 között Bátor-Szarvaskő községek határában nyitottak szénbányát, amelyet az egri érseki uradalom működtetett 1877-ig. Szarvaskőben még két szakaszban termeltek szenet a két világháború, továbbá 1958-1967 közt.95 « Bárczi Z., 1960. 47. 90 Csiífáry G„ 1996. 38. 91 Soós I.-Kiszely Gy.-Zádor T., 1960. 9-10.; Csiffáry G., 1987. 199-200. 92 Soós I.-Kiszely Gy.-Zádor T., 1960. 9. 93 HML. XII-3/e/269. 1770. évi számadási mellékletek. 42. 94 Csiffáry G., 1996. 39-40. 95 Szarvaskő szénkitermelésére lásd: Csiffáry G., 1977. 10-13.; 67-69. 31
