Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Csiffáry Gergely: Fazola Henrik és Lénárd egri tevékenysége
helye számára a püspöki erdőségről a faszenet és a jó minőségű faanyagot. Fazola kapcsolata az egri püspökséggel mindvégig megmaradt üzleti kapcsolatnak, nyoma sincs abban meg nem szolgált ingyen juttatásnak. Munkadíját az év végi elszámoláskor, nagyobb vasmunkák készítése alkalmával a szállított darab súlya határozta meg. Például a nehéz vaskapuk készítésekor 20-25 krajcár volt a munkadíja, minden egyes elkészített tárgy fontban (0,56 dkg) mért súlya után.63 Fazola Henrik gyárvezetővé való kinevezése után 1771-ben átköltözött a gyártelepre, viszonya Egerrel nem szakadt meg, éveken át vasárukkal látta el saját műhelyét és a püspöki építkezéseket. Egy 1779. május 3-i Borsod megyei jelentés szerint Fazola Henrik Egerben vasműhelyt tartott fenn a diósgyőri vasra alapozva.64 Fazola Henrik bányászati kutatásai Történeti háttér és előzmények 1763. február 15-én Mária Terézia királynő és II. Frigyes porosz király megbízottai békét kötöttek Hubertusburgban. Ezzel az aktussal lezárult az 1756-ban indult hétéves háború, s a békekötés következményeként Szilézia véglegesen Poroszország birtokában maradt. Az iparáról híres Szilézia elvesztése a Habsburg monarchiát az iparfejlesztésre sarkallta, s egymás után látnak napvilágot a különböző iparpártoló törvények. A rendeletek mögött nem nehéz felfedezni azt a jogalkotói szándékot, mely részben a Monarchia és azon belül a történelmi Magyarország katonai-gazdasági potenciáljának az erősítésére irányul, a kiaknázható ásványkincseinek a számbavételét célozza meg, amelynek az új energia- hordozó (kőszén, tőzeg) használatának a meghonosítása a célja, s amely végső soron, - bár abszolutisztikus eszközökkel - az ország ipari-gazdasági modernizálását segíti elő. Vegyük számba a rendeleteket. 1763. január 10-én jelent meg Mária Terézia királynő rendelete, amelynek a végrehajtása során először vették számba szakemberekkel hivatalosan a magyar királyság területén előforduló ásványvizeket. Az uralkodói rendelet szerint meg kellett jelölni a vizek pontos lelőhelyét és azok gyógyhatását is.65 1763. május 1-jén Mária Terézia Felső-Auszt- riában bányászati kutatásokra adott ki rendelkezést, amelyben a bányászati kutatóknak és bányabejelentőknek 30, 50 és 100 dukát jutalmat helyezett kilátásba. Az elszenvedett háborús kudarcok hatására Magyarországon is megengedhetőnek tartotta gyárak és ipari üzemek létesíté63 Csiffáry G., 1996. 251. 64 B.-A..-Z. m. Lt. Jelentés a diósgyőri vasműhely állapotáról. 1779. május 3. Acta Politica Materia. IX. fase. I. N°.16. 65 HML. rV-l/b/84. Közgyűlési iratok. 1763. N°. 40. 24
