Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Csiffáry Gergely: Fazola Henrik és Lénárd egri tevékenysége
A Fazola kapuk A megyeháza épületének kapualjából két oldalfolyosó nyílik. Ezeket zárják a híres „címeres” és a „szőló'fürtös" kapuk. Mindkettő vékony keretszerkezetbe foglalt. A kovácsoltvas kapukat a folyosó két oldalfalához, az ajtószárnyak felső keretét alkotó, hullámosán felhajló párkányrúd rögzíti. A két kapuszárny középső ütközője finomrajzú vékony pillért alkot. Címeres kapu Az egy-egy pillértagból nyíló kapu két ajtószárnyán lábazati merevítő övék vannak, melyek középen volutásan találkoznak. Ez az elem a szőlőfürtös rácskapunál hiányzik. A pillértagokon rokokó vázából kiinduló hosszú virágos akantuszinda fut föl a kapu szemöldökvasáig. Az ajtószámyak lábazati része volutás37 haránttaggal, rocaille-os dísszel kitöltött. Felső részét ellentétesen egymásba kapcsolódó C alakú, áttört szélű levelek, csigák, kartusszerűen kiképzett akantuszok, szertelenül csavarodó szártagok alkotják. Címeres kapu részlete A kapuszárnyakat a párkányrúd fölött három címerrel ékesített, áttört szupraporta koronázza. A három címer a következő: közepén a magyar kiscímer, baloldalon az építtető Barkóczy püspök címere, míg jobb37 A voluta latin eredetű kifejezés, amely a barokk építészetben használt csigavonalú díszítmény vagy idom. - Művészettörténeti ABC, 1961. 437. 17
