Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Csiffáry Gergely: Fazola Henrik és Lénárd egri tevékenysége
Fazola Henrik egri tevékenysége Fazola Henrik munkássága Egerben Fazola Henrik lakatos- és nagyóra-készítő mestert 1758-ban gr. Barkóczy Ferenc püspök és Heves megyei főispán hívta Egerbe. Egyedül érkezett a városba, de feltehetően jelentős szerszámkészletet és műhely- felszerelést hozott magával. Fazola 1758-ban a város IV. negyedében, a mai Hibay Károly utcában megvásárolt a püspökségtől egy 340 négyszögöles telket, ahol korábban a püspöki gabonaraktár állt. Az 1000 forintnyi vételárat az adásvételi szerződés szerint lakatosmunkával kellett letörlesztenie. Már az első évben 322 forintot visszafizetett, sőt rövidesen megvette a szomszédban lévő hasonló nagyságú telket is.32 Fazola műhelye a mai Hibay Károly utcában volt, a Kossuth Lajos utca és a Fazola Henrik utca közötti területen. Egerben való letelepedése után Fazola Felsőtárkányban, ahol gr. Barkóczy Ferenc egri püspök megépítette a nyaralóját, a Fourcontrasti kastélyt, azonnal megkezdte a szükséges lakatosmunkák elvégzését: az alsó kápolnában az ajtót vasalta, az előkerthez rácsot, a Barátréten emelt nazarénus kolostornál zárakat javít, kulcsokat, vascsavarokat készít. 1759-ben tekintélyes summát, 1000 forintot tettek ki a püspökség részére elvégzett munkák, amely nagy összeg csak jelentős alkotások nyomán keletkezhetett.33 Sajnos, soha nem tudjuk meg, hogy mik lehettek Fazola e korai munkái, miután mindkét épület megsemmisült, berendezési tárgyai elkallódtak. Barkóczy nyaralóját 1766 után bontották le, míg a nazarénus kolostort 1775-ben.34 Soós Imre szerint Fazola 1764 végén leszerelte Fourcontrasti ablakait és zárjait, s azok egy részét az egri püspöki palota házi kápolnájába építette be.35 Az 1758-1761 közötti három évben elsősorban az akkor még csak félig kész megyeháza lakatosmunkáit végezte, összesen 3381 forint értékben. Közülük is a legfontosabb és legértékesebb műve a két belső folyosórács, azaz az ún. címeres kapu és a szölöfürtös kapu, a homlokzati főkapu félköríves ablakrácsa, az ún. lunetta (ma vakrács), a főkaput tartó vaspántok, a II. emeleti régi vármegyei levéltár két vasajtaja, díszes ajtózárakkal. Ezen kívül a megyeháza főépületében számos ajtó és ablakvasalást, ajtózárakat, kályharostélyokat, valamint az utóbb lebontott külső homlokzati erkélyrácsot is ő készítette.36 A két megyeházi kapu és a homlokzati vakrács Fazola Henrik legtökéletesebb alkotásai közé tartoznak, érdemes részletesen is megismerni azokat. 32 Soós I., 1955. a. 31. 33 Soós I., 1955. a. 31. 33 Dercsényi D.-Voit P„ 1972. 739-740. 35 Soós I., 1955. a. 36. 3« Soós I., 1955. a. 31. 15
