Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)

Porkoláb László: Fazola Frigyes a vasműfejlesztő

törekszik. Az eddiginél is munkaigényesebb és jóval drágább acélfajták közül az órarúgó és kézifegyver-ütó'szegrúgó gyártására alkalmas acél előállítását és nagyban való termelését tűzi ki célul. A cementált acélokat és azok gyártását tanulmányozza. 1810-ben a bányakincstár kérésére hosszabb idó't tölt Bécsben és Ausztriában, s a cementacél gyártásának Diósgyőrött történő' meghonosítása végett közvetlenül az udvari kamará­hoz fordul.67 Ezt megelőzően még májusban kelt beadványában közli, hogy meg­felelő' számítások után évi 100 mázsa finom rúgóacél gyártását tudja el­vállalni. Javasolja, hogy tegyék lehetővé Diósgyőrött egy finomlemez­hengermű létesítését az óra- és ütó'szegrúgó-acélok gyártására. Azt a be­rendezéstípust ajánlja, amelyet az ausztriai Tarnfeldben, a Rothorn-féle sárgaréz-hengerműben látott. A javasolt berendezés vízikerék-meghajtá- sú, munkahengerének hossza 15 hüvelyk, míg átmérője 8 hüvelyk. Véle­ménye szerint kb. 1 1/2 hüvelyk vastagságú lemezt minden nehézség nélkül lehetne ezzel a legvékonyabb órarúgó-szelvényekig hengerelni s a végsó' szúrások után fényes felületet lehetne kapni. Javaslatában felhívja a figyelmet arra, hogy a finom rúgok gyártásá­val a gyár haszna jelentékenyen növekedne, mivel egy lat rúgó ára 1 fo­rint 17 1/2 kr, ugyanakkor egy lat acél előállítási költsége csak 24 kr. Az udvari kamarához küldött beadványaihoz minden esetben mellé­kelte a kísérletei eredményeképpen kapott mintadarabokat, de beadvá­nyaival és a megfelelő' mintákkal megkereste a magyarországi tudomá­nyos intézményeket is. Az európai politika alakulása következtében 1812 végén a fegyver- gyártás iránti keresletben rövid átmeneti lanyhulási időszak következett be, ami a diósgyőri acélgyártásnak sem kedvezett. A napóleoni háborúk alatt létesített csabai fegyvergyár is csökkentette működését. Fazola Fri­gyes ajánlatot is tett arra, hogy a csabai puskahámort a hozzá tartozó csiszoló és köszörülő' berendezésekkel együtt a kincstár részére kasza­gyárnak átvenné, ezzel jó üzleti érzékről és a megváltozott helyzethez való gyors alkalmazkodóképességről téve tanúságot.68 A szurony- és pus- kavesszó'gyártás jó üzlet volt, mert míg az egyszerű fenyó'acél mázsája után 1 forint 20 kr munkabérátalányt kaptak, addig a szuronynál ez 1 fo­rint 40 kr-t, a puskavesszó'nél pedig 2 forintot tett ki. 1812 végén ezek gyártása megszűnt, az acélhámor már csak reszeló'nek és fűrészlapnak való anyagot gyártott. A gyár általános helyzetét is illusztráló jelentés szerint az acélhámor munkával való ellátottsága rohamosan csökken, a munkások egyre kevesebbet keresnek. P. Seidl és J. Müllner mesterek beadványban kérték, hogy részükre heti öt forint átalányt biztosítsanak. Az átmeneti visszaesés odáig megy el, hogy 1813 tavaszán a főkama- ragrófság komolyan foglalkozik a reszeló'műhely leállításával is. Fazola 67 Zoltay E. 1970. 185. 68 Az akció nem sikerül, viszont az átmeneti pangás hamar visszahat a diósgyőri vasműre is. 156

Next

/
Thumbnails
Contents