Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)

Porkoláb László: Fazola Frigyes a vasműfejlesztő

ségeit most már arra fordította, hogy az általa felfedezett vashámort (ferri malleatura) előbb valamelyes, később pedig virágzó állapotra fejlessze. 3. ) Hogy ebből a saját és övéinek anyagi csődje árán tökéletessé fej­lesztett alkotásából édes hazánkra és a felséges királyi kincstárra milyen haszon és jövedelem származott és származik napjainkban is egyre növek­vő mértékben, arról itt szükségtelen most beszélni. A diósgyőri koronaura­dalomnak korábban csak a vadállatok által ismert és minden emberi ha­szonvétel elől elzárt járhatatlan rengetegei helyén ma olyan emberi kul­túra honosodott meg, hogy az emberek jelentős számú csoportja, kiknek az ő alkotása juttat kenyeret, stabil teleppé fejlődött. Bevezettetett az isten- tisztelet, az egykori kietlen rengetegben óriási erőfeszítéssel épített ország­utak vezetnek s lehetővé teszik a hámor termékeinek elszállítását. A koráb­ban járhatatlan kamarai erdőségek mindenki számára megnyíltak. Közben pedig az alkotónak élete, aki mindezek alapjait lerakta, a közjó oltárán fel­áldozott vagyonával együtt keserűségben és szegénységben szállt sírba, öz­vegye és hátrahagyott gyermekei pedig gyászos sorsnak néztek elébe. 4. ) A közjóért sokat szenvedett és vagyonilag tönkrement atyámnak 1779-ben bekövetkezett halálával korán árvaságra jutottam. Nem örököl­tem semmit, csak a közjóért feláldozott egykor virágzó vagyoni jólétnek szomorú emlékeit. Hogy a köz szolgálatába léphessek, a diósgyőri vashá­mor kiművelésére szántam rá magamat. E célból elhalt atyámra való te­kintettel felvétettem a selmeci bányaakadémiára, ott megszereztem a meg­kívánt szakismereteket, majd vándorlásom során a stájer-karintiai vas­gyárakat kerestem fel s az ott szerzett ismeretek birtokában vas- és acél­gyári sáfár lettem Diósgyőrben, majd mindjárt a következő évben 1800- ban ugyanott ellenőrré kineveztettem. 5. ) 1808-ban a selmeci bányakapitányság javaslatára legfelsőbb he­lyen kirendeltek egy bizottságba, melynek azt kellett vizsgálnia, vájjon a gr. Csáky János által felajánlott szendrői vasbányák haszonnal átvehe- tők-e állami kezelésbe, vagy sem. E megbízatásban minden emberi tekinte­tet félretéve, kötelességemhez híven jártam el. 6. ) Ezután aziránt folytattam speciális tanulmányokat, hogy a ma­gyar vasból olyan acélt lehessen előállítani, mint amilyen az Európában keresett angol acél. Ezzel a találmánnyal hazámnak óriási hasznot lehet­ne hajtani. Ez sikerült is sok, fáradságos és költséges kísérletezés után. Ezért igen nagy öröm számomra, hogy a tárgyban őfelsége elismerő ok­mányát 1803. jan. 19-én megkaptam. Hogy pedig a magyar acél alig ma­rad alatta az angol acélnak, abból is kitűnik, hogy kiváló minősége miatt a nagybányai pénzverőintézet a szükséges műszereit ebből az acélból készíti. 7. ) Az elhanyatló diósgyőri vasgyárat saját hosszas fáradozásaim és kezdeményezéseim árán olyan állapotba hoztam, hogy nemcsak a fent em­lített kincstári tartozásokat fizettük ki teljes mértékben, hanem a magán- tartozásokból is sok ezret törlesztettem. Ezenkívül tiszta haszon gyanánt az elmúlt évben 32.000 frt folyt be az érdektársakkal közös pénztárba. 146

Next

/
Thumbnails
Contents