Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Csiffáry Gergely: Fazola Henrik és Lénárd egri tevékenysége
A Fazola Henrik és felesége színes olajfestmény arcmására vonatkozó adatok eredendően az eladótól származnak. Az a kérdés, hogy van-e más olyan bizonyíték, amely az egykori tulajdonostól származó, szóbeli értesülésen alapuló közlést, hitelt érdemlően alátámasztaná? A válasz valószínű igen. Ismert tény, hogy Fazola Henrik tagja annak a XVIII. századi barokk Egerben kialakult művésztársaságnak, amely Nyugatról telepedett le az építtető' egri egyházfők székhelyén. Ezekben az esztendőkben munkálkodtak Egerben Kracker János Lukács, Zách József és Wittmann Antal és János festők, Francz József, Zwenger József, Povolni János és Nitschmann János építőmesterek, Schnattman Rupert, Carlo Adami márványfaragó, Lotter Tamás asztalos és mások. E művész körből feltételezhetően Wittmann Antal (1741-1781) egri képíró, festő és aranyozó készítette Fazola Henrikről és első feleségéről a portrét. Oróla tudjuk, egy 1776-ban felvett leltára szerint, hogy festett portrékat, mert abban felsorolták első felesége Sondermeyer Borbála arcmását is. Wittmann Antal nem csupán Fazola Henrik baráti köréhez tartozó személy, hanem később rokonságba is került a Fazola családdal. 1773-ban Wittmann Antal újra nősül, s elveszi Hering Erzsébetet, aki egy gazdag egri kovácsmester leánya. Felesége -Hering Erzsébet - nővérei révén atyafiságba került az akkori egri polgári művészek nagy részével. A festő' 1780-ban tett végrendeletében örököseiként szerepel Hering Erzsébet, és az első' házasságából származó Wittmann Erzsébet, aki Fazola Lénárd egri 13 Linczin Anna Mária portréja (Wittmann Antal festménye 1770 előtt)
