Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)

Porkoláb László: Fazola Frigyes a vasműfejlesztő

séges 7 1/5 mérő faszén ára egy forint 26 kr. A 10 font vasveszteségre számítani kell 27 kr-t, úgy hogy egyéb járulékos kiadásokkal együtt a 90 font nyersacél előállítási költsége 5 forint 29 kr-ra rúg. Ezzel szemben ugyanazon 90 font nyersacél eladási ára 14 forint 24 kr. így megfelelő átszámítás után egy mázsa nyersacél előállításánál a bruttó nyereség 9 forint 54 kr.

Hámorüllő alapjául szolgáló farönk

Fazola ezután igen pontosan elvégzi a gazdasági számítást a nyersacélból a kévéit acélra való kikészítésre. 90 font nyersacélból indul ki. A kévélés tűzi kálója a többszöri hevítés miatt nagyobb: a jelzett mennyiségből 74 font kévéit acél készül, a tűzi káló tehát egy mázsa nyersacélra 16 font. A 74 font kévéit acél faszénfogyasztásának, munkabérének és egyéb költségeinek hasonló módon való meghatározása után végül kapja, hogy egy mázsa kévéit acél tiszta üzleti nyeresége 10 forint 29 kr.32 Fazolának 1802. végén sok költséges kísérletezés után már sikerült olyan finomított acélt előállítania, mely alig maradt alatta az angolnak.33 Ekkor alakul ki az a sajátos helyzet, amely azután az egész félszázad munkájára jellemző lesz, hogy a hámoripar képezi Diósgyőr fő erősségét, ez válik húzóerővé és a nyersvasgyártás csupán követő szerepre kényszerül.34

32 Zoltay E. 1970. 174-178.

33 Soós I.-Kiszely Gy.-Zádor T. 1960. 25.

34 Remport Z. 1995. 137.

137