Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Henrik a vasműalapító
A bányakutatások fáradalmai, majd a vadonban eltöltött nyolc év egészségtelen életkörülményei a gyáralapítás és a Béccsel folytatott kegyetlen harc felőrölték erejét. Agynak dőlt, hivatalát már nem tudja többé ellátni. A bécsi kamara most már elérkezettnek látta az időt arra, hogy Fazola részvényeit megszerezze. Egyezkedést ajánlott neki. E tárgyalások eredményeként Fazola átengedte összes részvényeit és eladatlan vasáru készleteit a bécsi bánya- kincstárnak, az viszont magára vállalta az uradalommal szemben fennálló gyári tartozás rendezését és a munkások fizetésének rendszeres kiadását. A kincstár ideiglenesen átvette Fazola magántartozásait és ígéretet adott arra is, hogy részvényeinek bizonyos hányadát visszaválthatja, ha az őt és a gyárat terhelő adósságokat ki tudják fizetni a gyári nyereségből. így a bányakincstár 1778 végén 34 részvény birtokába jutott, a többi 44 részvény magánosok kezén maradt. Fazola ekkor még reménykedett felépülésében, kísérletet tett arra, hogy a diósgyőri melegfürdőt és a vele kapcsolatos korcsmát 700 frt bérösszeg ellenében 20 évre az uradalomtól bérbevegye.177 Szőllősy uradalmi jószágigazgató, aki megrendültén figyeli Fazola vergődését, 1779. március 19-én a következőket jelenti a magyar kamarához: ,.Fazola Henrik vasgyári faktor úr nem bízván erejében és sorsának jobbrafordulásában, hogy a melegfürdö és vele kapcsolatos korcsma bérletének megfelelhessen, 1778-ban eziránt hozzám vélemányezésre leadott bérleti ajánlatától visszalépett, talán azért, mert a selmeci főkamaragróf, akibe minden reménységét helyezte, mindmáig nem jelent meg. ” 178 Az 1779. év nagy hideggel kezdődik: a hámorok kőből falazott vízvezetőcsatornáit a fenékig lefagyott víz szétnyomta. De jönnek a többi bajok is. A favágás a Létrástetőn folyik, a sziklás talajon a faállomány gyenge, sok a veszteség a szénégetésnél is. A boksák takarásához a szénégetők nem kapnak szalmát. Felhagyják az ostorosi bányát, megkezdik a jövedelmezőnek ígérkező szeggyártást, Rhónicról kapnak négy fiatal szegkovácsot, de ezek csak a zsindelyszegveréshez értenek. Február 9-én Fazola beadvánnyal fordul a kamarához. Panaszkodik újból a tisztviselőkre, mellőzik, nem vonják be a munkába, így nem tudja megfogadni a kamara utasítását, hogy együtt a tisztviselőkkel ö is aláírja az üzemi jegyzőkönyvet. Ismét hangsúlyozza, hogy aktívan részt szeretne venni a gyár ügyeinek intézésében, mind a technológia javítását, mind a vaseladás szorgalmazását illetőén. Most is tesz javaslatot az egyik részvényessel, von Hülft cs.kir. őrnaggyal együtt Pesten létesítendő' lerakat ügyében. Levelében elkeseredetten fakad ki: „50 éves korára vagyona és egészsége feláldozása után ide jutott.” 177 Soós I. 1954. 22. 178 DIV-LUK-TA 49-78. 112
