Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

Függelék a diósgyőri hengerművek történetéhez

1910. A gerendasor a gőzgép meghajtás helyett a blokksorral közös elektromos meghajtást, ligner áramátalakító berendezést kap. 1913. Megkezdik az újjáépítendő Lánchíd lánctag lemezeinek a hengerlését. 1913. A gerendasor kifutósorától északi irányban új hűtőpadot, új kikészítő műhelyt, sínegyengető gépet kap. Megteremtik a 18 méteres hosszban történő kikészítés lehetőségét. A gerendasor görgősorait kelet-nyugati irányban meghosszabbítják. A síneket 18 méteres hosszban szállítják. 1915. A gerendasor kikészítője 51 méter fesztávolságú bakdarut kap. 1927.LX.29-XII.30. A gerendasor és a blokksor külön-külön elektromos meghajtást kap. 1929. IV. hó Először hengerli a gerendasor a 48,3 kg/m típusú nagyvasúti sínt. A sínkikészítő műhely átalakításával megteremtik a lehetőséget a sínek 24 m-es hosszban való szállítására. 1931. Megvalósul a gerendasoron a vezetékes bugagyártás (Clauder-buga). A gerendasor modernizálásának keretében: a II. állványon a hidraulikus hengerállító berendezést motorikusra cserélik fel és a készállványnál megteremtik az állványcsere lehetőségét. Ennek érdekében 6 db acélöntésű hengerállványt, a hengerállvány cseréjéhez emelőszerkezet és egyéb szükséges berendezést létesítenek Schön Gyula oki. kohómérnök tervei alapján. 1932. Megvalósul a blokksort és a gerendasort összekötő un. „körgurító". 1932. XU. 7. Megteremtik a blokksor és a gerendasor párhuzamos, egyidejű hengerlésének a lehetőségét. 1939. Először hengerlik a gerendasoron a 180 mm-es magas Phőnix-sínt. 1944. XI. 21. Az ligner áramátalakító robbantásával a németek bénítják a gerendasort. 1945. IV. 9. A háborús bénítás után újból indul a munka a gerendasoron.