Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

I. rész. A mai telephelyén létesített Diósgyőri Vasgyár alapítása, az „Ó-Hengermű" hengersorainak indulása, felfutása. A gerendasor létesítése (1867-1900)

Kisgépesítés a hengerműben Megindul az első kisgépesítés is a hengerműben. A kemencék körül az anyagszállításra vaspályát kívánnak építeni. A sínsoron a darabot a kész üregből a fűrészhez „kis vastaligácskákkal" szándékoznak továbbítani, majd, „aljcsigákkal" felvonszolni a „kihűtöpadra". Már gondolnak a napszámos létszám, és így a bérköltség csökkentésére. Az 1874. évi gyártmányjegyzékben már szerepelnek a 6,5; 8,0; és 9,25 kg/m-es pályasínek is. A gyártmányjegyzék kínál számos egyéb szelvényt is a kereskedelmi piac részére (kerékvas, kapocsvas, laposvas, négyszögvas, köracél). Komoly eredménynek számított, hogy a finomsoron 6 mm átmérőjű köracélt és négyzetes vasat, valamint 1,25-4,25 mm-es vastagságú szalagvasat is tudtak hengerelni. Hamerák Mihály vasgyári főnök és Técsey Ferenc 1878-ban tervet nyújtottak be két Martin-pest építésére, amit a Pénzügyminisztérium elfogadott. Az I. sz. martinkemencét 1879. július 8-án, a II. sz. Martin kemencét 1879. augusztusában indították. A Martin-acélmű megindulásával válik szét Diósgyőrben a vas élőállítása és annak hengerléssel történő képlékeny alakítása, mivel eddig a kavaró kemencékben a vas előállítása a hengermű keretén belül történt. Az 1880. évi költségvetés tárgyalása alkalmával a diósgyőri vasgyárat a Pénzügyminisztérium fennhatósága alól kivették és a Közmunka és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe utalták és a budapesti M. Államvasutak Gépgyára igazgatóságához csatolták Diósgyőri M. kir. Vas- és Acélgyár, Diósgyőr elnevezéssel. A gyár igazgatójának Glanzer Miksa brezovai műfőnököt rendelték ki. A diósgyőri gyár újjászervezése az új igazgatás hivatalba lépése után azonnal megkezdődött, s az új vezetés alatt a gyár kimagasló eredményeket ért el. A gyors megvalósítás eredményeként 1882 január havában az acélsínek gyártására berendezett új kikészítő műhely és a hengersorok központosított kazántelepe, valamint a regeneratív tüzelésre berendezett két kavarópest és hat hegesztőpest üzembe helyezhető volt. Augusztusban helyezték üzembe a sínhengerműhöz kapcsolt egyetemes (univerzál) hengerállványt,, valamint a sínkapcsolószerek gyártásához átalakított régi kikészítő műhelyt. Hamerák Mihály és Técsey Ferenc még 1879 évben javasolta Bessemer-acélmű építését, aminek két 6 tonnás kemencéje 1882. augusztus 19-én került üzembe. A Siemens-Martin- és Bessemer-acélgyártás bevezetése után fokozatosan nőtt az acélsínek gyártása^ elsorvadt a kavartvasból hengerelt vassínek szállítása. 1885 évtől már kizárólag acélsíneket szállított Diósgyőr. Jelentős eseménye volt a gyári munkásság életének a Selmecbányáról áttelepített társpénztár (társláda, bányapénztár az SZTK jogelődje) megalakulása. A társpénztári alapszabályokat 1883. április 27-én üzemenként tartott gyűléseken