Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)
VI. rész. Az 1955-1957. évek eseményei
A megindult termelést veszélyeztette a revésvíz-probléma is. A revésvíz eltávolítására tervezett és beépített függőleges tengelyű szivattyú kudarcot vallott. Pótlására a Kisszivattyúgyár mély szívó fejes szivattyúk gyártását kezdte meg átmeneti megoldásként. Végleges megoldásnak egy megfelelő mélységű, megbízhatóan vízzáró akna építését javasolták, ahová vízszintes tengelyű szivattyúkat telepítették. Ezekkel egyidőben nagy térfogatú ülepítő aknáról kellett gondoskodni, mert az akkori vízsebesség mellett a reve nem ülepedett le, a szivatytyúba került, és tönkretette azt. [254] Végleges megoldást Cserba Lajos javaslatának megvalósítása, a felülről kezelhető markolók alkalmazása hozott. Gondot okozott tartós esőzéseknél a nagymotor-gépház beázása is, aminek megszüntetésére a tető szigetelését kellett felújítani. Az egy tonna alatti és egyéb kis tételű megrendelések a Középhengerműben nem voltak kezelhetők. A gyár kívánsága az volt, hogy egy megrendelési tétel, (azonos méret, minőség és hossz) legalább 10 db bugából kiadódó mennyiséget képviseljen. Később ezt a mennyiséget egységesen 10 tonnában határozták meg. Egyidejűleg kérték, hogy - hőkezelő kemence hiánya miatt - hőkezelést igénylő minőségű megrendelést a Középhengerműnek ne adjanak le. [255] A Középhengermüvet a Schloemann cégtől a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat és a KOMPLEX-től a Lenin Kohászati Művek 1955. február 14-én vette át. [256] Az LKM Finomhengerművében már korábban is hengereltek bányabiztosító ívet, (bányatámot) a bányák vágataiban szükséges faanyag pótlására és a biztonság növelésére. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt új, nagyobb folyómétersúlyú, 21 kg/m-es bányatámot kívánt hengereltetni, amiből az 1955. III. negyedév programjába 2500 tonnát állítottak be. A bányatám a Középhengermü egyik fő gyártmánya lett, abból szálban és hajlítva kielégítette a hazai bányák igényét és jelentős exportot is lebonyolított. [257] A kikészítői munka javítása érdekében sürgősnek tartották két görgős egyengető gép legyártását a finomhengerműi Froriep görgős egyengető mintájára, csak annak tükörképeként, valamint úgy a 32 m fesztávú északi-, mint az ugyancsak 32 m fesztávú déli kikészítő rakodóterére egy-egy 5 tonna teherbírású daru felszerelését a meglévők mellé. [258] Attól kezdve, hogy a Középhengermű 1955. február 4-én megkezdte a termelő munkát a hengersor termelése negyedévről negyedévre egyenletes fejlődést mutat. Ezt megelőzően Diósgyőrben folytatólagos sor nem dolgozott, folytatólagos profilhengersora pedig az országnak sem volt. A dolgozóknak fokozatosan, lépésről-lépésre kellett megismerni ezt a korszerű - és éppen ezért igen bonyolult - hengersort, rájönnie azokra a fogásokra, amelyekkel a hengercsere, igazítás idejét le lehet szorítani, az üzemzavart egyre rövidebb idő alatt tudják elhárítani. Ujabb és újabb profilok hengerlését kellett elsajátítani, s e mellett az üregezéseket is módosítani az egyre növekvő tapasztalatok alapján.