Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)

A kolónia-építészet forrásai (vázrajzok, helyszínrajzok, térképek

utca folytatásában 4 iker altiszti vagy tiszti lakóépület, a Lukács László (ma Pléh S .u.) utcában további 2 lakóépület épült. Befejeződött a Granzenstein Béla (ma Glanzer M.) utca kiépítése 12 lakóház megvalósításával.A tervekből, rajzokról is megállapítható, hogy a terület beépítésére kezdetben a földszintes fésűs és ikerházas beépítés volt a jellemző. A századforduló időszakában a fésűs beépítés felszámolásra került, majd sorházas- és négylakásos földszintes, illetve emeletes épületek épültek a helyükre. Ebben az időszakban épült ki a terület intézményhálózata is amely több területet foglal el. A kereskedelmi-szolgáltató létesítmények a gyár és a lakótelep csuklópontjába kerültek. Itt találhatók a kereskedelmi objektumok, a fürdő, a gyógyszertár, a posta és a vendéglő. Az iskolák a törzsgyártól távolabb egy csoportba települtek. A templomok közül a római katolikus templom telepítésén látszik az előre tervezettség. Ez a templom a lakótelep legmagasabb pontján szervesen illeszkedik a településszerkezetbe. A református és evangélikus templom telepítésénél az esetlegesség érezhető. A református templom a kolónia északkeleti sarkára, az evangélikus templom pedig egy volt lakóépület helyére került.

A két világháború közötti időszak tekinthető a kolónia befejező, kiteljesedési korszakának.

11. kép. A Vasgyári gyarmat helyszínrajzi részlete, 1930.

38