Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)
A kolónia-építészet forrásai (vázrajzok, helyszínrajzok, térképek
9. A Diósgyőri munkás-telep helyszínrajza (1895) A Magyar Ipar című folyóiratban „A magyar királyi államvasutak diós-győri vas- és aczélgyára” címmel Meiszner Alajos mutatja be írásban és rajz mellékletekkel a gyárat és lakótelepét. A mellékelt helyszínrajzon ábrázolja a gyár épületeit. Feliratozva van az igazgató- sági hivatal, a vas- és acélművek, a hengerde, a téglagyár, az öntőmű valamint a faszénpajta. Jelzi a térkép a Munkáskunyhót. A helyszínrajz a gyáron kívül ábrázolja a temetőt és a kolóniát, az utca- és telekrendszert, a beépítés jellegét valamint a közintézményeket és lakóépületeket. A közintézmények közül nevesített a fiúiskola, az óvoda, a leányiskola és a kaszinó. A helyszínrajz jelzi a faiskolát, a Fogyasztási Szövetkezetek tervezett helyét és ábrázolja az új igazgatói lakást valamint a Gyár út két oldalán a hivatalnok lakásokat. A helyszínrajz végül A-B-C-D betűkkel jelöli az egyes lakóház típusokat is. A cikkből kiderül, hogy „A mai telep 274.000 métert foglal el egy délről éjszak felé enyhén emelkedő területen, széles egyenes és befásított utczákkal. A kutak észszerű felosztásban ásottak és kitűnő ivóvizet szolgáltatnak az árnyékszékek tonna rendszer szerint vannak berendezve, és az egyes lakóházakat nagy kertek veszik körül. Azon 3400 munkás közül, a kik a gyárban alkalmaztatnak s kiknek a száma családtagjaikkal együtt közel 9000 lélekre rúg, 350 család a gyártelep házaiban lakik, a többi pedig a Miskolcz és Diósgyőr közelében fekvő helyiségekben. Ezenkívül a gyár összes hivatalnokai a telepen laknak, még pedig 25 minden egyes család külön házban.” 10. A gyarmat helszínrajza (1910) A gyár 1910-ben könyvet adott ki „A Diósgyőri magy. kir. vas- és aczélgyár története” címmel. A térkép a könyv mellékleteként a legegységesebben ábrázolja a kolóniát. Az első ütem utcái közül már mindegyik teljesen kiépült (Irma-, Topiczer-, Mányoki-,) a Sétány és a Vasgyári út közötti terület, majd a 100 ház megépítésével a kolónia teljessé vált és átlépte a Szinvát. A Mester utcában a fésűs beépítést ikerházas váltotta fel. A Kerpely A. és az Árok utcában az árok szabályozásával hasonló lakóházak épültek. A terület déli részén 8 épületből álló munkás-barakk 25 25 M. I. 1895. 133. 34
