Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)
Személyi adattár
A gyár építészein kívül megbízásos alapon dolgozott több külső tervező és kivitelező a gyárban illetve a gyári kolónián. Közülük Almási Balogh Lóránd a református templom tervezője és Sándy Gyula az evangélikus templom tervezője emelkedik ki. Almási Balogh Lóránd 1869. november 27-én született Aradon. A Budapesti Műegyetemen szerzett 1897-ben oklevelet. Lechner Ödön és Alpár Ignác tanítványa, majd 1902-1923 között az Országos Iparművészeti Iskola tanára, de önálló építészeti irodát is fenntart. Munkáit barokkos-népies törekvés jellemzi.74 75 A Diósgyőr-vasgyári református templom tervezési munkáját feltételezhetően a Dávid János és Fia cég közreműködésével kapta meg, mivel kapcsolatuk az Óbudai Gázgyári Lakótelep építésénél is bizonyított. Sándy Gyula 1868. július 25-én született Eperjesen, gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte, majd a Műegyetemen szerzett 1891-ben építészi oklevelet. 1891-99 között az I. Középítéstani Tanszéken Pecz Samu mellett volt tanársegéd, 1899-1914 között a Felső Ipariskola tanára, 1914-ben kinevezték a II. Középítéstani Tanszék professzorává, 1938- ban vonult nyugalomba. Steindl Imre tanítványa. Református templom-terveiben a gótikának magyaros változatát törekedett megvalósítani. Sajátos historizáló stílusban tervezett, amelyet nagyon korán öt7c vözött szecessziós elemekkel. Külön kell szólni a kivitelezőkről. Közülük Dávid János és fia id. Dávid Károly, Nagy Jenő Károly, Kállay Géza budapesti építőmesterek, valamint Lőry Pál és Andrássy István újdiósgyőri építészmérnök dolgoztak a kolónia építkezésein. Nagy Jenő Károly és Kállay Géza életéről, munkásságáról nem áll rendelkezésre semmi adat, míg Lőry Pálról csak pár adat lelhető fel. Közülük részletesebb ismeret csak Dávid Jánosról és fiáról, valamint Andrássy Istvánról van. 74 Gerle J.-Kovács A.-Makovecz I., 1990. 29. A századforduló magyar építészete, 29. 75 Gerle J.-Kovács A.-Makovecz 1., 1990. 171. A századforduló magyar építészete, 171. 175
