Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház a 17-19. században

dalom adózási összeírása szerint Diósgyőrben 125 kálvinista, 78 katolikus, 48 luteránus és 16 rutén volt, valamint 3 zsidó.

128 1740-1755 között az uradalom bérlőinek egyike az egri káptalan, valamint Almássy János és Fáy László. A sárospataki református egyházkerületi levéltár őrzi Polgárdi Czene István diósgyőri református prédikátor 1741. május 3-án kelt panaszos levelét, amelyben a templom körüli katolikus-református vitákról így ír: „Vagyon a paróchia mellett egy puszta templom, melynek derék magas kőfalai fenn állanak, mely puszta Templomot mind paróchiával együtt elfoglaltanak volt az mieinktől, amint a levelek mutattyák 1711 vagy (17) 12-ben" (utalás az 1712. évi erőszakos, de eredménytelen foglalásra). „Az mostani plébános... minden áron hozzáfog annak építéséhez, csakhogy levele érkezzék, melly ha úgy fog lenni, hogy ők azt felépítsék, félünk, hogy paróchiánk is hozzá ne foglaltassék, mivel éppen a töviben vagyon, és az paróchiához vadnak köttetve mind a szántóföldek, mind egy darab rét. "

129 A lelkész leveléből kitűnik, hogy az 1740-es évek elején a reformátusok már nem ragaszkodtak a romos kőtemplomhoz, hiszen volt fatemplomuk, de a középkori plébánia telkére épült parókia s főként az egyházi javadalmak, szántó és rét annál értékesebbek voltak számukra. Az egri káptalan földesúri hatalmánál fogva 1743-ban átvette a puszta templomot, a közelében levő iskolaépületet, a parókiát és a hozzátartozó földek felét. Helyette telket adott parókia és iskola építése céljára az oratórium közelében, uradalmi telken, a mai Nagy Lajos király útja 34-36. számú ingatlanon. Az 1746-os katolikus egyházlátogatás a református lelkipásztor és hívek adatait is közli, hiszen a klérusnak legalább úgy kellett ismerni az ellenfél, a reformátusok helyi viszonyait, mint a katolikus egyházét. „Ezen helységben van egy kálvinista prédikátor pap, vele a joghatósági ügyeket illetően semmiféle vitája nincs a katolikus plébánosnak. Polgárdi Istvánnak hívják, Diósgyőrben erőszakkal és a szokás alapján tartózkodik, Diósgyőr ugyanis nem artikuláris hely. A Rákóczi-felkelés idején tolakodott be ide a nevezett prédikátor, és körülbelül 20 éve tartózkodik itt atyja halála óta, aki szintén prédikátor volt. Teológiai tanulmányait Hollandiában végezte, életkora 56 év körüli, s prédikátorságot mindig ebben a helységben gyakorolta. "

130 A leírás az elfogult fogalmazáson túl is logikai hibát vét, amikor azt próbálja 128 A református egyház keresztelési és temetési anyakönyve 1728-1832. Drefl. és HMLt. Az Egri Káptalan Magánlevéltára. Nagypréposti iratok. Miscellanea III. JSTe 67. 1744. I2y SpRL A/VI./l637/38. 130 „Hic loci etiam praedicans Calvinus, parochus contra ilium nullám habet, quod ad jurosdicionalia, querellant, vocatur Stephanus Polgárdi, manet ibidem via facti et consuetudinis, non enim est locus articularis. Subintravit autem tempore revolutionis Rákoczianae praenominatus praedicans, manet Dios Györini ab annis fere 20, ab obitu patris sui pariter praedicantii. Studio sua theologica ftnivit in Hollandia, aetatis suae fere N° 56. Praedicantium semper in eodem loco egit. " FLE AN Ns 3512. 144. p.