Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház a 17-19. században

1665-ben a diósgyőri várba is nagyobb létszámú német katonaságot helyeztek. Azoknak kenyérrel, búzával, a lovaknak zabbal, szénával való ellátása Diósgyőr és a megye feladata volt. A császári seregben szolgált magyar katonákat megbízhatatlanoknak tartották, rosszul fizették és 1672-ben sokat elbocsátottak. I. Lipót király pártfogásába vette a katolikus papságot és megkezdődött a protestánsok üldözése. Az elégedetlenség, a rettegés, a bizonytalanság a felkelők, a kurucok táborát növelte. 1673-ban a diósgyőri várban tartózkodó császári magyar katonák a kurucokhoz pártoltak. Az itteni németeket elűzték, majd üldözés közben őket Diósgyőr és Miskolc között megölték, egy kivételével. 1673-ban megérkezett az 1500 főből álló büntető császári katonaság. A lakosság a várba menekült. Az ostrom után 15 volt császári magyar katonát és egy jezsuitát - aki számukra kegyelmet kért - az elővár tövében kivégezték.

122 Az egyház is megsínylette a király katonáinak hatalmát, 1678-ban Diósgyőr legnagyobb harangját a császáriak Kassára vitették.

123 A török kiűzése után (Egerből 1687. december 7-én távoztak el végleg) Diósgyőr katonai jelentősége szinte semmivé lett, a vár inkább romhalmaz, mint erősség és fényes földesúri rezidencia, s utolsó lakója, báró hallerkői Haller Sámuel, a református egyház uradalmi pártfogóinak sorában is az utolsó volt. O és felesége, a római katolikus gróf Barkóczy Julianna családjukkal a várban laktak még 1704. január 14-én is, amikor oda II. Rákóczi Ferenc kuruc katonáit 3 hónapra beszállásolták. Haller báró felesége hithű katolikus családból származott, s bejáratos volt hozzá egy papi ember, Pető páter, aki a szertartást a vár kápolnájában tartotta a katolikus földesúrnőnek. Pető páter egy alkalommal azt mondta Hallernek: „...ha nagyságod jó volna, mienk lenne mind a győri, mind a miskolci templom. Nagyságod fele pápista, fele kálvinista. Haller azt felelte, hogy ő bizony soha nem lesz valláskergető". Vallotta ezt 1712-ben a vármegye által a református parókia és templom ügyében tartott tanúvallatás alkalmával a 70 éves nemes Seres Gergely, aki Haller Sámuel tiszttartójára, Truppolyai Györgyre hivatkozott a történet hitelét illetően.

124 Haller Sámuel 1705-ben bekövetkezett halála után a diósgyőri váruradalom birtokosai római katolikusok voltak. 1705-ben, a II. Rákóczi Ferenc vezette Habsburg-ellenes szabadságharc idején a református egyház a Szinva északi partján levő fatemplomot használta istentisztelet céljára, ugyanekkor a prédikátor a vár közelében lakott és ott működött az iskola is. 1707-1708-ban az egyház fából új parókiát épített a romos kőparókia területén, amelybe visszaköltözött a reformátusok akkori prédikátora, Szendrei János 1927. 60. p. 123 Szendrei János 1927. 60. p. és BmLt XV-17. Diósgyőr/1678 124 Vármegyei tanúvallatás a Diósgyőri egyház templomáról és a parókiáról. 1712. február 17. DRefl