Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A katolikus népiskola

vektől gabonát is kap szolgálataiért, van egy kis kenderföldje és rétje is Diósgyőr határában.

72 Hogy az iskolások oktatása mikor került abba az épületbe, vagyis a templomtól nyugatra levő ma Puskás Tivadar u. 4. számú ház helyére, amely a hagyomány szerint a 18. század közepétől ad helyt a katolikus iskolának, nem lehet tudni. Az iskola működéséről Petróczky Lajos esperes plébánosnak a szerző felkérésére 1958. február 25-én megírt egyháztörténeti munkájában

73 nincs adat, a katolikus egyház irattára azonban őriz egy iratot, amely 1845. szeptember 1-én kelt, s melyben Hugyecz Istvánt nevezik volt az „alsóbbrendű tanoda" tanítójának, a tanulók száma ekkor igen tekintélyes, 114 fő. A lányokat a 19. században már bizonyosan külön épületben, a volt „hadnagyi házban" tanították, amely a mai Bartók Béla u. 9. számú telken állott. A katolikus elemi oktatás újabb mérföldkövéhez a diósgyőri egyház is a polgári korszakban jutott el, az egyház 1871. május 18-án a Pénzügyminisztériumtól elemi iskola és tanítói lakás céljára „mintegy 100 négyszögöl" üresen álló telket kért a Szinva-folyó jobb partján. Az építéshez fát, meszet és követ ingyen, vagy értékük felének megfizetése ellenében igényeltek a szintén a kincstártól. A telket 1874. december 14-én megkapták leányiskola építéséhez az említett „hadnagyi ház" szomszédságában. Ide, a mai Bartók Béla utca 7. számú ház telkére építették meg 1875-ben az iskolát, melynek első tanítója Nagy Lajos volt. A következő évben a hadnagyi házat, mivel az oktatás már megszűnt benne, s végleg az új iskolába került át, a katolikus egyház visszaadta a községnek. 1886-ban az egyházi feljegyzések így örökítették meg az iskola javításának munkálatait: „a fiúiskola megnagyobbítatott, s egészen újraépíttetett, valamint a tanító konyhája bebótoztatott, lakása kijavíttatott, ugyanakkor restauráltatott a lányiskola 600forintnyi költséggel". A fiúiskola tanítója ekkor Fábri János volt.

74 A vasgyár fejlesztésével a 19. század végétől egyre nőtt a betelepült családok száma, így a tanköteles gyerekeké is. Új tantermekre volt szükség, de azok építéséhez a diósgyőri egyházaknak nem volt anyagi erejük. Ezért Diósgyőr nagyközség négy tantermes állami fiúiskolát építtetett 1908-ban a község központjában, Majláthon egy 2 tantermes kisiskolát, Újdiósgyőrben pedig szintén 2 tantermeset. Az egyházak anyagi helyzete 1911 után kedvezőbb lett, mert a gyári dolgozóktól és a bányászoktól munkahelyükön vonták le fizetésükből az egyházi adót és utalták az illetékes egyháznak. A diósgyőri katolikus egyház az első világháború után szolgálati lakással ellátott 3 tantermes iskolát épített a katolikus templom közelében, a fiúiskolával szemben. A lányokat átköltöztették ide, a volt iskolájukat eladták a községnek. 72 FLE AN No 3418.164-165. pp. 73 Petróczky Lajos 1958 74 Feljegyzés az iskola építéséről. DRkI