Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A plébánia

A plébánia A templom felé, a Szinva-patak hídján áthaladva, az út kétfelé ágazik. Jobbra 15 lépés után a templomnál vagyunk, a mai Puskás Tivadar, régeb­ben pedig Pázmány utcán. Az útelágazásnál egy szoborcsoport áll, amely az 1786. március 20-án megszüntetett diósgyőri pálos kolostor hagyatéka. A szoborcsoport 1811. szeptembere óta áll mai helyén, a plébánia és templom közelében, azelőtt az újjáépített pálos kolostor előtt, a Bükk-hegységből Di­ósgyőrbe vezető út mellett állt. Főalakja a reneszánsz és barokk ikonográfiá­ban igen kedvelt Immaculata, vagyis a győzedelmes Szeplőtelen Szűz Mária ábrázolása, a földgömbön álló Szűz Mária fejét csillagkoszorú övezi. Mel­lékalakjai a rekatolizáció gyakran ábrázolt szentjei, Nepomuki Szent János, aki többek között az utak, hidak védőszentje, és a magyar Szentkirályok, Szent István és László. A magyar királyok és Szűz Mária a templom barokk oltárán is együtt szerepelnek. A szoborcsoport az 1786-ban feloszlatott pálos rendház vagyonáról készült leltárban is olvasható, akkor még lámpa világí­totta meg (75. kép). 51 A szoborcsoport előtt a másik út balra ível és a plébánia telkének keleti szélénél, közvetlenül a kerítés mellett vezet a Bartók Béla utcába. Már a híd­ról jól látható a plébánia terjedelmes kerítésének hossza, amely az északi, templom felőli oldalon 78 lépés, a keleti oldalon meg 76 lépés hosszú (16. kép). Az 1 méter magas kőlábazatból 1 méter magas zömök oszlopok emel­kednek ki és ezeket függőleges léckerítés köti össze. A lábazat alsó része még eredeti terméskő, de a többi téglából készült és sárgára vakolt, a lécke­rítés sárga színével egyezően. A főbejárat két tekintélyes oszlopa a templom felé néz és mindkettőn szürke címerpajzson fekete kereszt látható. Valami­kor a kerítés főbejárata a keleti oldalon lehetett, erre enged következtetni középen két magasabb oszlop. A kerítés mögött magas törzsű, idős akácfák árnyékolják be a telek keleti felén levő és déli irányba nyúló, majd a végén derékszögben megtörő és nyugatnak mutató plébániát. Az udvar nyugati ré­szének közepén egy kisebb, különálló épület van, amelyet lakásnak használ­nak. A plébánia nyugati szárnya gazdasági célt szolgál. Keleti síkja 26 lépés hosszú, sárga színű, tetőzete pedig cseréppel van fedve. Ezen az oldalon lát­ható az ablakok többsége. A plébánia - alakját és külső formáját tekintve ­magán viseli az elmúlt évszázadok alatt történt bővítéseket. A telek délkeleti sarkától csak 10 lépés hosszú a kerítés. Tovább a plébánia - a Bartók Béla utcán - a telekhatárra épült. Itt van a legrégebbinek látszó, félkör alakú, vagy inkább síklapokból kialakított köríves része és a gazdasági célt szol­gáló, egyenes nyugati épületszárny. Maga az épület déli oldala 47 lépés, a Gyulai Éva 1996 (Chronoszdchon) 178-182. pp.

Next

/
Thumbnails
Contents