Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - A diósgyőri cigányiskola

A művelődésügyi állandó bizottság 1964. február 13-án tartott gyűlésén „ Frigy ik Ferenc bejelentette, hogy Sinka Andrásné tanárnővel, a végrehajtó bizottság tagjával a telepen a látogatást végrehajtották. Sinka Andrásné elmondta, hogy már több települést volt alkalma közelről látni, de a diósgyőri cigánytelep igen elszomorító képet nyújtott. Lévai István megjegyezte, hogy azokról a cigányokról nem beszél, akik a telep közelében a Tatárdomb felső részén építettek maguknak házat és tisztességes életet élnek. A telepen levőkben nincs törekvés. Neki az egyik családfő azt mondta, adjon a Tanács lakást, ő nem hajlandó építeni. Nem engedhető meg, hogy a lusta cigányoknak tálcán vigyük a lakást és alkalmat adjunk az üzérkedésre. Csak annyit adhatunk, amennyit a magyarok is kapnak. " A művelődésügyi állandó bizottság 1964. november 27-én készült jegyzőkönyvéből: „Frigyik Ferenc hiányolta, hogy a cigányok részére tartott novemberi filmvetítéssel kísért előadáson rendőr nem volt. Emiatt fordult elő, hogy Agócs és Rácz nevű fiatal cigányok az iskola folyosóján szabadon álló villanyórából a biztosítékot kétszer is kiszakították, és a hallgatóság sötétben maradt. Kéri, hogy a rendőrség a megígért segítséget adja meg... Bejelentette, hogy a volt vágóhíd bontását megkezdték. Célszerűnek tartaná, ha annak anyaga a Tanácshoz kerülne és az iskola udvarára szállítanák. Az lehetővé tenné napközi-konyha építését az iskolához."*

5 A bizottság 1965. július 30-án tartott gyűlésén Frigyik Ferenc tanácstag kérte, hogy a 31. számú iskolába (cigányiskola) vezessék be a telefont, továbbá az iskola testületében legyen mindig egy férfi tanító. A telefont 1965. szeptember 30-án bekötötték. A napközit az iskolához 1966-67-ben megépítették; volt vezetékes vize, zuhanyozója, tehát fürdetési lehetőség, mosdótálak és melegvíz is. Megkezdődött az étkeztetés, amelyért a szülők gyermekenként 1,50 Ft-ot fizettek és ugyanakkor a többi iskolákban a magyar gyermekek után 10 Ft volt a napi térítési díj. A cigányok többsége ingyen kapta az étkezést, ezt a tanács költségvetéséből fedezték. A napközi miatt a cigányiskola nevelőinek száma 6 fő. Igazgató 1968. február 1-től Hoffer Istvánné, tanítónők Némedi Istvánné, dr. Kriskó Lászlóné, Nagy Andrásné, Tököli Lászlóné és Pap Józsefné. A tantermek száma 3 és a napközis terem. Tekintettel a nagy létszámra, délután az egyik tanteremben is volt napközis foglalkozás. Hoffer Istvánné igazgató elmondása szerint a szülők a tankönyveket és taneszközöket nem vették meg gyermekeiknek, a Táncsics téri iskola adott használt tankönyveket. Füzetekre, írószerre pedig a Tanácstól kaptak pénzt, de azokat a tanulók haza nem vihették. A Vöröskereszt útján kapott az iskola új ruhaneműt. Tartottak a szülők részére nevelési tárgyú előadásokat, amelyik szülő arra eljárt, annak a gyermeke kapott ingyen új ruhát. Kaptak úttörő egyenruhát is, de azokat haza nem vihették, A jegyzőkönyvek a szerző birtokában