Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - A diósgyőri cigányiskola

zakat épített az állam vasbeton elemekből. Az építés 1975 októberében kezdődött és a kész házakba folyamatosan költöztek a 4-6 gyermekes családok. 1976 júniusáig 250 család érkezett. A majláthi iskola, amelyet akkor 24. számúnak neveztek, 1973. október 31-én megkapta használatra a régi diósgyőri központi fiúiskola épületét, és a belső karbantartás után ott lehetett elhelyezni a növekvő tanulói létszámot. Amikor e könyv szerzője 1979-ben, mint az iskola igazgatója nyugdíjba vonult, az iskolának 536 tanulója volt. A majláthi iskolaépületben 1989 júniusában megszűnt a tanítás, 1992-ben átvette a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. 61. kép. A majláthi iskola tanulóinak tánckara vezetőjükkel Kun Lajosnéval és az iskola igazgatójával (Fotó a szerző tulajdonában) A diósgyőri cigányiskola A diósgyőri cigányokra utaló legrégebbi említést 1673-ban a Református Egyház iratai őrzik. A 18. században már több család lakott távol a magyarok házaitól. Lakóhelyüket „Diós Győr mezőváros tagosított határának térképe 187J."

28 a 351. és 352. helyrajzi számmal „Vályogvetőhely" néven jelöli. Zárt településükön 1930-ban becslés szerint 350 fő élt. Akkor a BmLtU. 185.