Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)
II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - Állami iskolák Diósgyőrben
A diósgyőri volt koronauradalom kormányzói épülete mellett van az egy emeletes, impozáns állami központi fiúiskola, ahogyan 1950 előtt nevezte a lakosság (52. kép). Déli ablakaiból kinézve elakad a tekintet a várrom falain, és így az ifjúság hazánk történelmi emlékein, hagyományain merenghet. Építésének idején 1908-ban az utcát még Árpádról nevezték, később Blaha Lujza lett a névadó, jelenleg Nagy Lajos király utca a neve. A tanítás 1909. szeptember 1-én kezdődött benne, és 1950-ig igazgatásilag hozzátartozott a távolabb lévő majláthi iskola is. Építése után még 12 évig ismeretlen volt Diósgyőrben a villanyvilágítás, 1921-ben szerelték fel 3-3 opálbúrával a tantermek mennyezetére a villanyégőt A tanulókról mind az egyházi, mind az állami iskoláknál nyilvántartást vezettek. Az állami iskolánál - tehát 1909 után - a születési idő és hely beírása után a legfontosabb adat a vallásfelekezethez való tartozás megjelölése volt; római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, baptista, izraelita vallásúak jártak a központi állami iskolába. (1950 után a vallás helyett a tanuló származását kellett bejegyezni a naplóba; munkás, paraszt, értelmiségi, egyéb, x = osztály idegen.) A tanítás 1909-1945 között egységesen megadott imával kezdődött és végződött, melyet a tanulók hangosan mondtak. A vallásfelekezeti ismereteket; hitbeli magyarázatokat, szertartásokat, imádságokat, énekeket, az egyház történetét az illető hitoktató lelkész tanította heti 2 órában az iskolai órarend keretében osztályonként, vagy több osztályt összevonva az állami iskola tantermében. A lelkészek adták a bizonyítványban első helyen álló „Hit- és erkölcstan" tantárgyból az érdemjegyet. Kötelező volt vasárnap tanévnyitó és tanévzáró ünnepély előtt is - a templomban az ifjúság részére tartott istentisztelet meghallgatása, az egyházi rendezvényeken (körmenet, bibliai foglalkozások) a megjelenés. Vasárnap reggel 8 órakor az iskola udvarán gyülekeztek és onnan indultak tanerők vezetésével felekezetenként a templomba. Akkor a tanítók is valamelyik felekezethez tartoztak. Erősítették a vallásos nevelést, a társadalom békés együttélésének szabályait az egyházaknál működött egyesületek; Szent Imre kongregáció, Keresztény Ifjúsági Egyesület, Soli Deo Gloria diákszövetség stb. Az állami és egyházi iskolákban egységes volt a felnőttek iránti tiszteletre, a fegyelmezett magatartásra, a kötelesség teljesítésére, becsületre, önbírálatra, a rend megtartására, az embertársak önzetlen segítésére, a természet, a nemzeti értékek védelmére, a szülőföld és haza szeretetére való nevelés. Az egyházi és állami iskolák tanerői megértően működtek együtt a községi ünnepélyek rendezésében; Barcsa János tanító hazafias költeményeket írt, Palcsó Sándor igazgató férfi énekkart, Vidinszky László tanító pedig vegyes kart vezetett évtizedeken át.