Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - Az evangélikus egyház

alakult meg a diósgyőri egyházon belül 1939. decemberében a KIE (Keresztyén Ifjúsági Egyesület). Az evangélikus fiúk előbb a református egyház tulajdonát képező KIE otthonba jártak, ott működött a felekezetközi egyesület. Erről az egyesület 1940. november 27-től vezetett jegyzőkönyve így emlékezik: „1931-ben Varga Béla alakította serdülő fiúkból, majd 1933-ban Varga Lajos tanító, aztán Frigyik Ernő volt a titkár. 1933-ban Bánhorváton, 1934-ben Parasznya mellett és 1937-ben Hernádkakon táboroztunk. Tábortüzek, előadások, különböző ünnepélyek rendezése, baráti összejövetelek valláserkölcsi alapon erősítették és nevelték a fiatalokat. 1938-ban nemzetközi vezetőképző táborban vett részt Balázs József és az evangélikusok részéről Juhos József. 1939. augusztus 12-15-ig Losoncon tartott nemzeti konferencián 10 diósgyőri fiú képviselte az egyesületet. 1939. augusztus 31án Balázs József titkár lemondott, mert a bánhorváti egyház hívta meg tanítónak. Szerettük őt, mert őszinte, egyenes és bátor védelmezője volt a diósgyőri KIÉ-nek, aki mindig szeretettel és örömmel volt a fiúk között".

232 Szeptember 1-től Juhos József vette át a titkári tisztséget. Az egyesületnek 17 fő felnőtt (15 éven felüli) és 40 serdülő korú tagja volt. Az említett időpontban az evangélikus fiúk kiváltak és külön egyesületet alakítottak az evangélikus egyházon belül. Itt kaptak otthont, melyet maguk formáltak és rendeztek be. 1944-ig követhető nyomon rendszeres tevékenységük. Az egyesület jellemnevelő hatása különösen akkor mutatkozott meg, amikor a fiúkat a háborús évek alatt katonai szolgálatra hívták be, és emberségből kellett vizsgázniuk a válságos körülmények között. Juhos József az egykori ifjúsági titkár mint katona, mint oroszországi hadifogoly - miután önfeláldozó, a közösség érdekeit védelmező emberi magatartását megismerték társainak közakaratából több száz ember zászlóalj parancsnoka lett. A csüggedőkben ő tartotta a reményt, az életerőt. Sokan ezért kerültek haza. O maga 3 éven át viselte a fogság megpróbáltatásait. Kiváló tulajdonságait az egyház korán felismerte és példaként hasznosította. Mindenkor mozgatója, motorja volt közösségének, bárhová került. Moravcsik Sándor után, 1964. április 18-tól Tarjáni Gyula lett a diósgyőri egyház lelkésze. 12 évi szolgálata alatt az egyház életében, vezetésében érezhetővé váltak a háború után fokozatosan megváltozott politikai és társadalmi viszonyok, az egyház működésének akadályozása, szerepének leértékelődése, híveinek megcsappanása. A lakótelepek építése, az elköltözések és főként a tömeges, politika által is ösztönzött beköltözések miatt Diósgyőr lakossága átcserélődött. Ezek nehezítették lelkészi munkáját is. Tarjáni Gyula 1976-ban Sátoraljaújhelyre távozott az egyház éléről, 1976. szeptember 12-től Veczán Pál az evangélikus egyház megválasztott lelkipásztora. A KIE jegyzőkönyve 1940-1943. DEvI