Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A római katolikus egyház

mara bérbe adta." Zathurecky pártfogása tette lehetővé újra a római katolikus plébánia felállítását és plébános megbízását Diósgyőrben 1737. május 14-én. Az első plébánost, Gallovits Jánost az említett napon ünnepélyesen Deák Ferenc egri kanonok, miskolci plébános iktatta be hivatalába. Hogy a Királyi Kamara, az uradalom kezelője intézkedett új plébánia építése felől, bizonyítja a Diósgyőri Református Egyháznál őrzött latin nyelvű kamarai levél, amelyben Zathurecky Lászlót, mint az uradalom bérlőjét az alábbiak szerint utasítják: „Mivel az újonnan kinevezett diósgyőri plébánosnak az a telek kihasíttatik, szükséges, hogy e célból neki Uraságtok szíveskedjék hozzácsatolni a beltelekhez arányosan járó külsőségeket, annyit, amennyi egy olyan telek után jár, amelynek fejében a diósgyőriek hat máriás évi taxát szoktak fizetni. " A bérlőt arra is kérik, hogy tegyen jelentést a telekre felhúzandó épület tervei felől, melyek megvalósítását a helybeliek kötelesek ingyen fuvarral is támogatni.

21 A Diósgyőrhöz tartozó településeken a katolikus egyház erősítését, a terítési munkát hathatós mértékben segítették az 1739-ben visszatelepült pálos szerzetesek. 1692-ben Rácz István sátoraljaújhelyi és sajóládi pálos szerzetesrend adminisztrátora Diósgyőrbe érkezett, és megszemlélte az itteni birtokot, melyet a rend 1570 óta folyamatosan bérbe adott a váruradalom bérlőjének vagy másoknak, ahogyan a változó politikai körülmények lehetővé tették. 1696-ban Lánczi Ferenc tiltakozott a Baráthegy nevű erdő, a szentléleki és diósgyőri klastrom, valamint az azokhoz tartozó terület uradalmi használata ellen.

22 A pálosok visszatelepítése egyik fontos állomása volt a katolikus egyház ismételt megtelepedésének Diósgyőrben és környékén. Előttük a Miskolcon rendházat épített minorita egyház egy-egy szerzetese végezte a lelkipásztori teendőket Diósgyőrben az 1730-as évek elejétől, s a várkápolnában folyt a misézés. Az 1733-1737 között készült, a katolikus egyházra vonatkozó országos felmérés is említi, hogy egy minorita atya, feltehetően a miskolci rendházból való, szolgál a várban. „Az egyház puszta és romos állapotban van. - A plébániát a kálvinista prédikátor foglalta el, de már folyik a plébánia újbóli felépítése. - A kőtemplom meglehetősen régi, puszta és romokban hever. — A minoriták rendházából egy atya a várban lakik az uradalmi tisztviselőkkel, itt látja el a misézést és plébánost teendőket. Erdődy egri püspök már 1734-ben kérte az uralkodót a katolikus hitélet diósgyőri megújítására, s az uradalom kezelője, a királyi kamara elhatározta egy káplán beállítását a diósgyőri katolikus hívek gondozására. A 20 Borovszky Samu 1997. 55. p. 21 A Szepesi Kamara tanácsosának levele Zathureczky Lászlóhoz. Kassa, 1737. május 27. DRefl 22 BmLt XV-17. Diósgyőr/1692.1696 23 ACTA CASSAE PAROCHORUM 1969. 1. füzet 86. p.