Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - Az evangélikus egyház

kezelésben lévő ipari üzemének meglátogatására. A Magyar Királyi Vas- és Acélgyárat Horthy Miklós kormányzó kereste fel, akit az evangélikus egyház nevében 3 tagú küldöttség üdvözölt.

225 1922. november 29-én a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Vietorisz László nyíregyházai hitoktatót a diósgyőri állami iskolához helyezte önálló hitoktatónak. Ezzel a Vasgyártelep lelkészi igénye megoldást nyert. 1923. június 24-én Nemes Károly lelkészt a hegyaljai egyházmegye esperesévé választották. Nemes Károly a társadalom sőt az államhatalom által is elismert szolgája volt az egyháznak, esperes lelkészként hosszú és eredményes szolgálatának megbecsüléseként kitüntették a kormányzó III. osztályú Érdemkeresztjével. A kitüntetés átadása rendkívül ünnepélyes formában történt, 1927. júliusában. 41 évi diósgyőri szolgálata alatt épült a templom, az iskola, a lelkészi és tanítói lakás és szerveződött egyházzá a vasgyári gyülekezet. Az evangélikus egyház a szabad vallásgyakorlás ellenére a két világháború között is bizonyos hátrányos megkülönböztetést élvezett - protestáns egyház lévén - a katolikusokkal szemben. Ezt a diszkriminációt idézi fel 1925. február 22. Pazar István egyházfelügyelő a diósgyőri evangélikus iskola megnyitó beszédéből: „Ma hazánk megcsonkítva, közviszonyaiban szétzilálva úgy áll mint egy súlyosan sebzett oroszlán. Ennek dacára Róma megindította a testvérharcot, a katholikus klérus, sőt az államhatalom is intézkedéseivel támadólag lép fel ellenünk... egyes vezető elemek az egyház ügyéért mindenkor hithűséggel és áldozatkészséggel közremunkált világi férfiakat az egyház vezetésével ki akartak zárni, hatáskörüknek szándékolt megszorításával. "

226 A megnyitó beszédben említett ellentéteknek a vallásfelekezetek között helyben is voltak bizonyos jelei. 1925. szeptember 13-án az evangélikus lelkész jelenti, hogy a helybeli katolikus lelkész egy esetben megakadályozta evangélikus vallású halott eltemetését a majláthi temetőben, pedig eddig oda akadály nélkül temetkezhettek nem katolikus vallásúak is, mivel a temető közös birtokosa a római katolikus egyház és a református egyház 2560 négyszögöl területen. 1926. február 28-án is azt jegyzik be az evangélikus egyház jegyzökönyvébe, hogy a „a róm. kath(olikus) egyház részéről a felekezeti békesség megbontása csaknem napirenden van". Az ellentétek inkább a különböző egyházak vezetői között mutatkoztak meg, s nem általában a felekezetek között. Az egyházak közötti ellentéteket illetően az alábbit jegyezte fel a jegyzőkönyvbe 1939-ben az evangélikus lelkész arról a kötelezvényről, melyet a vegyes házasságok esetében az ifjú pártól a katolikus egyház követel, mivel a katolikusok javára az evangélikus egyház hívei is reverzálist adtak: „Nem mulaszthattam el figyelmeztetni presbitereinket és