Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A római katolikus egyház

bánost, aki a megüresedett Miskolc mellett fekvő Tapolca kolostorának apáti állására Mátyás királynál Miklós széplaki szerzetest ajánlotta. Ismeretségük onnan származott, hogy Miklós előzőleg Tapolcán szerzeteskedett és a diósgyőri egyház számára egy antiphonalét, zsolozsmaének-gyűjteményt írt.

8 1373-ban említik Győri Péter (Petrus de Gewr) diósgyőri plébánost,

9 1553ban Káplányi Imrét

10

, ez utóbbi a katolikus egyház egyik utolsó plébánosa volt a 18. századi rekatolizáció előtt. Diósgyőr 1533-as bortized-jegyzékében több pap (presbiter) fizet egyházi tizedet dézsmaköteles szőlője után, Benedek papnak, Márton papnak két szőlője is van, ezen felül Bernát pap és Kulcsár Benedek pap (Benedictus presbiter Kwlchar) is rendelkezik egy-egy szőlővel, ugyanakkor a Boldogasszony egyháznak is van a Szélhegyen szőlője.

11 Hogy a papok közül melyik szolgált a Diósgyőrben, nem tudjuk, hiszen sok extraneus birtokos volt a korabeli mezővárosban. A reformáció terjedése idején a diósgyőri uradalom zálogbirtokosának, gyarmati Balassa Zsigmondnak (aki 1540-től vette zálogbérletbe a királyikirálynői tulajdonú tekintélyes váruradalmat) felesége, Fánchy Borbála a régi hit egyik legismertebb korabeli védelmezője volt. Nem sokkal halála előtt még a pálosok híres lengyelországi kegyhelyére, Cestochowába (korabeli nevén Csesztakóba) is elzarándokolt, s a miskolci ispotályos egyház szentélyét is megjavíttatta.

12 Az 1560-ban özvegyen maradt hithű katolikus földesúrnő 1563. februárjában bekövetkezett halála után rövid kamarai kezelés után az uradalom ismét zálogbirtokos főúri családok kezére került, melyek jó része a kora újkorban maga is a reformáció híve volt, így tagjai támogatták a váraljai mezővárosuk, uradalmi központjuk, Diósgyőr 155060-as évektől reformátussá lett lakosságát. A középkori római katolikus templom és plébánia épülete megmaradt, de azokat a hívek és lelkészeik a református egyházi tanoknak megfelelő szertartásokkal használták tovább. A katolikus egyház újabb gyors térhódítása csak a török kiűzését követően, a 17. század legvégétől, a 18. század elejétől indult meg. A hódoltság korának majd másfél századán keresztül Diósgyőr, Miskolc és a diósgyőri uradalom többi helysége ugyanis megmaradt a református valláson. Az ellenreformációt segítette, hogy a zálogbirtokosoktól az uradalom, s így Diósgyőr mezőváros is, 1702-től visszakerült az uralkodó földesúri joghatósága alá, kamarai kezelésbe. Az uradalom utolsó részbirtokosának, IL Haller Sámuelnek felesége, gróf Barkóczy Julianna egyike volt azoknak, akik a 18. század első évtizedeiben hű katolikusként segítettek a katolicizmus terjesz8 MOL Dl 34973 sz. vö: Kubinyi András (szerk.) 1997. 230. p. 9 Szendrei János 1886-1911. III. köt. 37. sz. 10 BmLt XV-17. Diósgyőr/1553 11 BmLt XV-17. Diósgyőr/1533 (MOL 158 Borsod 1533) 12 MOL NRA 723/54. Vö: Gyulai Éva 1997. 78-79. pp.