Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház lelkipásztorai

KISS GYULA MARSALKÓ ENDRE KOMJÁTHY JÓZSEF BENYHE IMRE 1862. aug. 30-án helyettesítő lelkipásztorként Miskolcról helyezték Diósgyőrbe és 1867-ig működött. Ezen idő alatt a templomtorony tetőfedését fazsindelyről bádoglemezre cserélték. 1867-1914. 1886-tól már három harang hívogatta a híveket a templomba. 1872-ben magtárt építettek a termények elhelyezésére. 1889-ben pedig a magtárt átalakították leányiskolának 1887. január 1-én. Felsőgyőrt közigazgatásilag Diósgyőrhöz csatolták és ennek következtében a felsőgyőri leányegyház az anyaegyházhoz kapcsolódott. 1914-1949. júl. 30. Iskoláit Debrecenben és Sárospatakon végezte. Szolgálata alatt épült az egy emeletes 4 tantermes iskola, a díszes kivitelű parókia 1928-ban. Rendezték a templomkertet és új, díszes kerítést csináltak bodrogkeresztúri kőből. Kiterjesztette az egyház gondoskodását a Hámorban és Lillafüreden élő és ott üdülő családokra. Tagja volt a községi vezetőségnek, a pénzügyi bizottságnak, az állami iskola gondokságnak, igazgatói tagja a helyi bankfióknak és hitelszövetkezetnek. Működése alatt 1949 tavaszán vették állami tulajdonban az egyház iskoláját és a tanítói lakásokat. Diósgyőrben temették el. 1949. nov. 1.-1970. júl. 1. Szolgálati ideje alatt megszűnt az iskolákban a kötelező hitoktatás. Állami intézkedések fékezték a gyermekek és részben a felnőttek templomba járását. Önkéntessé vált az egyházi adó fizetése, ami csökkentette a bevételt és az épületek karbantartásnak lehetőségeit. Az állami vezetés korlátozta az egyházak cselekvési területeit. Betegség következtében