Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
IV. A diósgyőri vasgyártás felvirágoztatása (1878-1887)
Az évi 67 900 tonna acéltermelés országos megoszlása a következőképpen alakult: Bessemer acélmű: Resica 30 000 t Diósgyőr 21 5001 Siemens-Martin acélmű: Resica 12 000 t Diósgyőr 3 100 t Zólyombrézó 1 000 t Tégely acél: Kudzsir 200 t Prakfalva 1001. Összesen: 67 900 t Ha hozzávesszük a hagyományos vasgyártás termékeit is, akkor az évi ossz kohászati termelése a következő képet mutatja.44 Frissítő eljárás Kavaró eljárás Acélgyártás Össztermelés: 6 000 t 150 000 t 67 900 t 223 900 t A magyarországi nagyobb vasmüvek 1885. évi összetermelési eredménye a következő volt: Resica 31 500t Diósgyőr 29 578 t Salgótarján 22 570 t Zólyombrézó 21 000 t Ózd 15 400 t Anina 10 000 t Unió, Zólyomi Lemezgyár 8 000 t Bujakova 4 600 t Nándorhegy 5 000 t Kaláni finomító 3 000 t Kudzsir 2 900 t Nadrági Vasgyár 1 600 t 155 148t A műszaki fejlődésből és a termelés eredményeiből megállapítható, hogy a kohászati iparban a diósgyőri gyár Resica után már a második helyen állt.45 Az 1884-1888. évi válság hatása csak 1886-ban volt érezhető, amikor a gyár csökkentett üzemmel dolgozott, akkor is főleg készletre. A termelés csökkenése mellett azonban sikerült a meglévő munkásszemélyzetet helyes átcsoportosítással az üzembővítési munkátoknál foglalkoztatni. A kedvezőtlen viszonyok mellett is minden év a „zár44 BKL. 1885. XI. 1.21.SZ. 45 Gazdasági Mérnök. 1890. évi 43. sz. 422. p. 1892. évi 8. sz. 85. p. 88
