Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
IV. A diósgyőri vasgyártás felvirágoztatása (1878-1887)
A Bessemer-acélmű, sajátos felosztása és szerkezete folytán, bármikor a Thomas- Gilchrist-féle eljárásra is átalakítható volt. A konverter és öntőcsarnok különválasztásával lehetséges volt, hogy az öntések egymás után következhettek. A tuskóverem kikerülésével az anyagok, a pótalkatrészek beszállítását, a salak, a hulladék, stb. elszállítását könnyen elvégezhették. A Holley-rendszerű konvertereket és a lecsapoláshoz nyersvas- üstöket, a regeneratív kemencéket, valamint a vízzel hűtött konverter-kéményeket Magyarországon először itt alkalmazták.34 A szélffissítéses acélgyártás folyamata nem mindenki előtt ismeretes, ezért - a kortárs leírása alapján — az alábbiakban ismertetjük egy adag lefúvatásának menetét. A Bessemer-konvertert fekvő helyzetbe állítják, és a folyékony vasat a konverter szűk szájnyílásán keresztül beöntik. A gépezet ezután a konvertert álló helyzetbe fordítja és ezzel egyidejűleg megindul a fújtatás. Amint a konverter fekvő helyzetből kimozdul, tűzcsóvák árja indul meg belőle, ez magas ívet ír le és a kohót egész szélességében elárasztja. Az ív emelkedik, majd eléri a kémény ernyőjét és a tűz a kéményen tódul ki. A láng kezdetben vöröses, csakhamar vakítóvá válik és megtölti az egész kéményt. Nemsokára sűrű, vörösesbarna fust nyomja el a lángot, amely oly tömött, hogy már a kémény sem győzi befogadni, s megtölti az egész kohót. Ekkor ég el a mangán. Ez a jelenség alig tart tovább 1 percnél, a láng ezután megtisztul és a fény, valamint a hőemelkedés szemmel látható. Ekkor ég el a szilícium. Eddig még bele lehetett nézni a lángba, amikor azonban a szén elégetése kezdődik, a fény olyan vakítóvá válik, hogy csak kék üveggel lehet a fénybe nézni. Ezután újabb jelenségek következnek. A mangán és szilícium elégésével sok salak képződik, mely a konverterben uralkodó nagy hőmérséklet következtében megtámadja a konverter tűzálló bélését, s abból nagy mennyiséget leolvaszt. A konverterben a folyékony anyag ezzel növekszik és a konverter salakjával a vasnál könnyebb salakkal egyesülve a felszínre úszik. A fújtatás következtében a könnyű anyag a konverter nyílásán keresztül kivágódik a kémény hátfalához, s széjjelfröccsenve tűzesővel árasztja el az egész környéket. A kitörések ezután mind sűrűbben következnek. Vannak pillanatok, amikor a láng kimarad, hogy a következő pillanatban egy óriási salak erupcióval annál fényesebben tűnjön elő. Egy-egy salakkitörésnél hatalmas dörej és csattanás hallható, melyek az egész fujtatási folyamatot kísérő dübörgő, hörgő hangokból félelmetesen válnak ki. Egy-egy nagyobb kitörésnél az egész kohó hatalmas lökésektől rendül meg. A fújtatásnak ez a kitörésekkel jellemzett része nem tart sokáig, a kitörések újra csendesednek, a láng kevésbé lobog, majd hirtelen minden átmenet nélkül majdnem teljesen elfogy és helyét izzó lángkéve foglalja el. A fújtatás alatt a dekarbonizáció előrehaladását a gyakorlott kohász szeme a konverter torkán kitóduló izzó gázkúp, tehát a láng alakján és izzásán, fényén és színén tudja megállapítani. Savanyú eljárásnál, ha a kívánt dekarbonizációt elérték, a fújtatást megszüntetik, a körtét fekvő helyzetbe billentik, ferroszilícium és ferromangán adagolásával dezoxidálják. Ha szénszegély kovácsvasat akarnak gyártani, a fújtatást egészen a láng eltűnéséig folytatják. Bázikus eljárásnál a teljes dekarbonizáció után is fújtatnak még 3-4 percig, mert a foszfor oxidációja csak a karbon kiégése után következik be. Az acélfurdő teljes foszfortalanítása után a keletkezett foszfordús salakot lehúzzák, utána pedig a teljesen dekarbonizált vagy szénben dús tükörvassal vagy szénporral a szükséges mértékig visszakarbonizálják. Ha ez megtör34 Mint 179/39. p. 81
