Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
sodik kötet Miskolc története szempontjából meghatározó dátummal, 1702-vel zárul, s terveink szerint 1997-ben megjelenik. Miskolc a 14. században került királyi kézre, s a diósgyőri királyi uradalom „tartozékaként”, annak egyik legjelentősebb, vagy talán a legjelentősebb mezővárosává fejlődött. Diósgyőr „ szemszögéből ” vizsgálva a kérdést a 15. század első harmadában az uradalomhoz tartozott Diósgyőr, Miskolc, Kisgyőr, Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Aranyos, Bábony, Hradistyán, Kápolna, Lászlófalva, Nyék, Parasznya, Petri, Szirma, Var- bó, Zsolca, Muhi és Sajószentpéter. Az uradalomhoz tartozó települések száma időről időre változott, de jelentősége a 19. század végéig megmaradt. Miskolc-Diósgyőr kapcsolatában fontos időpont, határkő 1702. és 1876/1877. Előbbi a 25 évre szóló első megváltakozás dátuma, utóbbi pedig az uradalomtól való végleges elszakadás időpontja. Ennek pénzügyi előkészítése és országgyűlési beterjesztése 1876 októberében történt meg. 1877-ben pedig ennek költségvetési tételeit a képviselőház jóváhagyta. ,,. . . ezzel a miskolci földesúri jogok megváltása az aránylag rövid ideig tartó egyezkedési tárgyalások után ténnyé vált, és a város elérte azt, amit előbb századok óta kivívni nem tudott. ” A két település kapcsolata természetesen megmaradt, hiszen Nagy- Miskolc megteremtésének koncepciója már a századforduló előtt megszületett. Megvalósítása az első világháború, illetve a trianoni döntés után szinte kényszerként hatott a város mindenkori képviselőtestületére. Az 1930-as években Diósgyőr és Hejőcsaba Mis ko lehoz csatolásával már „papíron megszületett” a 100 000 lélekszámút meghaladó Nagy-Miskolc. A megvalósításra 1944 decemberéig kellett várni. A Miskolci Nemzeti Bizottság 1944. december 27-i ülésén meghozta a kapcsolatos döntést: „ Országgyűlés nemlétében, a kormányhatalom tényleges gyakorlásának részbeni hiánya miatt, a Nemzeti Bizottságot megillető teljes államhatalmi jogkörrel élve Miskolchoz csatolja Diósgyőrt, Hejőcsabát és Tapolcát. ” A döntés 1945 januárjától a gyakorlatban is létrehozta Nagy- Miskolcot, amelyhez az eltelt két évtized alatt további települések csatlakoztak (pl. Szirma, Pereces, Görömböly, Lillafüred-Hámor, Ó- és Új- Massa stb.) Diósgyőr önálló történetének monografikus igényű megírása tehát a cél, s ezt a munkát segíti sorozatunk. A sorozat egyben része annak a távlati elképzelésnek is, hogy a Miskolc monográfia mellett készüljön el a mai Nagy-Miskolcot alkotó, egykor önálló, valamennyi település történeti feldolgozása, monográfiája. A szerkesztő 6
