Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)

A diósgyőri szenek víz- és homoktartalma

4.táblázat

Széntelep

Víztartalom, %

Homoktartalom, %

Mátyás

31

12,5

Scheuchenstuel

15

11,5

Berta

29,5

7,5

Wiesner

23,5

8,Bálint

30

8,Adriány

13

7,Mint a fentiekből látható, az eddig használt Mátyás-telepi szén vizsgálati eredményei a legrosszabbak, tehát nem lehet csodálkozni a kedvezőtlen üzemi eredményeken. Ez is alátámasztja azt a megállapítást, hogy előzetes szénvizsgálatok nélkül egy nagy vasgyárat felépíteni és megindítani nagy hiba volt (16. ábra).

a em&m *-• x :

Inatns

'

..

1^4*

16. ábra. A diósgyőri vasgyár telepítési rajza, nagyolvasztótól a hengerműig, 1872-ben

A finomítómű tervei alapján a kavaráshoz szükséges nyersvasnak csak egy részét termelte a diósgyőri nagyolvasztó, míg a nagyobb mennyiséget idegen nagyolvasztókból: Dobsináról, Gombaszögről, Gerlicéről, Betlérről szerezte be a gyár.67

67 UBA. BRD. 1420/1871, 1579/1871.

48