Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)

A kezdés nehézségei A diósgyőri vasgyár az ismertetett berendezésekkel alig indult meg, szénhiány miatt március 16-án már leállt. A hatalmas esőzés miatt a vasúti töltések beáztak, a szál­lítást meg kellett szakítani, és csak az esőzések elmúltával kezdhették meg a töltések ki­javítását és a szénkészlet feltöltését. Volt ugyan a gyárnak több ezer mázsa salgótarjáni kőszene, azt azonban költséges volta miatt nem használták az első időben kemencék fű­tésére és a kavarókemencékben.56 A zavartalan és gazdaságos üzemvezetés fontos része volt továbbra is a Miskolc- Diósgyőr közti vasútvonal ügyének végleges rendezése. Többféle szempont figyelembe­vételével a tervek és javaslatok tömege készült el, de kivitelezése a gyár megindulásáig nem fejeződött be, holott az érc, a koksz, a nyersvas és az üzemhez szükséges egyéb anyag szállítása igen sok gondot okozott a gyár vezetőségének. A környékbeli fuvarosok részéről - akik nagyobbrészt földművelők és szőlőbirtokosok voltak - 200 munkanapnál többel számolni nem lehetett, pedig a be- és kiszállításhoz a szénszállítással együtt, mely naponta kb 9 985 b. mázsa volt, legalább 499 fuvaros alkalmazására lett volna szükség. A fuvarerő-hiány magával hozta a fuvarbérek emelkedését, ami viszont a termelvények árának emelkedését eredményezte. A gyár gazdaságos és folyamatos üzemvitele, vala­mint életképessége szempontjából tehát az egyedüli megoldás csak a gőzmozdony- vontatású vasút mielőbbi kiépítése volt. A Diósgyőri Bányaigazgatóság a pénzügyminiszterhez intézett beadványában ta­lálóan állapította meg: „... a szóbanálló vasműnek éppen úgy mint a kőszénbányának felvirágoztatása és jövedelmezősége, s lehet mondani fennállása, ezen vaspályától van föltételezve, anélkül tengődhet ugyan ezen vasmű, elsőrangú vasgyárrá azonban, melyre okszerű berendezésénél, topografikus fekvésénél fogva hivatva volna, nem növekedne.” Beadványában az Avason keresztül - alagúton át - vezetendő vasútvonal helyett a Csermőke-völgyön át vivő' hosszabb vonalat javasolta. Ezenkívül a Minisztérium eredeti elhatározásával szemben a normálnyomtávú vasút kiépítését kérte, hogy a drága átrako- dási költséggel a szállítási költséget csökkenteni lehessen.57 Az építkezések megindításával egyidejűleg gondolni kellett arra is, hogy a ter­melés megindulásakor a gyár már megfelelő mennyiségű rendelés birtokában legyen és a piacra való gyártást megkezdhesse. A gyár kereskedelmének irányítása és közvetlen felügyelete 1868-ig a Szomolnoki m. kir. Bányaigazgatóság fennhatósága alá tartozott. Az első fokú felügyeleti hatóság a Diósgyőri Jószágigazgatóság, Diósgyőr volt. A Pénz­ügyminisztérium 1868. február 8-án a Szomolnoki Bányaigazgatóság hatáskörét és ezzel egyidejűleg kereskedelmi tevékenységét is rendezte. A vasgyár gyártmányainak aktív pi­ackutatása 1871. évben kezdődött, amikor a gyár hivatalosan értesítette a Selmecbányái Bányaigazgatóságot, hogy a diósgyőri gyár ezentúl folyamatosan tud gyártani bányasí­neket és a megrendeléseket a legpontosabban fogja teljesíteni. A diósgyőri gyár 1870. júniustól már a Selmecbányái Bányaigazgatóság fennha­tósága alá tartozott. A Bányaigazgatóságon közvetlenül a bányaigazgató alá rendelt bá­nyatanácsos fogta össze az alárendeltségébe tartozó vasgyárak kereskedelmi ügyeit, töb­bek között a diósgyőri és a rhonici vasgyárét. Ennek a bányatanácsosnak a hatáskörébe 56 UBA. BRD. 859/1871. 57UBA. BRD. 11 /ein. 1871. 45

Next

/
Thumbnails
Contents