Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
II. A gyár alapítása és a kezdés nehézségei (1867-1872)
zet biztosítására is, úm: hengerfelügyelő, gépész, kőműves- és ácsmester, térmester, kavardamester, kohómester, vasércmázsáló, szénmérő, gépőr és gázfejtő felügyelő. A május 9-i bizottsági ülés határozata alapján Glanzer a diósgyőri szén kavaró kísérleteihez elkészítette a kavarókemence tervét. Azt a régi gyár alsó-hámori egyik négykalapácsos hámorában építették fel úgy, hogy a kísérleti kemence a hámor üzemét ne hátráltassa. A telepítés előnye, hogy a termelt kavartvas ott helyben minden nagyobb szállítás nélkül azonnal feldolgozható, s így a kísérlet időveszteség nélkül lefolytatható.20 A kavardát úgy állították fel, hogy azt később is használni tudják kísérletekre a kamara területén előforduló szenekre.21 Az új diósgyőri gyár jövőbeni folyamatos és gazdaságos üzemmenetét biztosító kísérletekre tehát - bár erősen elkésve - a szükséges intézkedéseket megtették, és az építkezést 1868. június 10-én a Diósgyőr-Hámori Vasmű alsó-hámori telepén megkezdték.22 23 A sikeres olvasztási kísérletek eredményei alapján a Minisztérium elrendelte, hogy egyelőre változatlan minőségű kőszénnel és nyersvassal folytassák az üzemet.24 Miután a Diósgyőr-Hámori Vasműnek gyakorlott kavarómunkásai nem voltak, a Jószágigazgatóság a Rhonici m. k. Vasgyártól kért kavarószakmunkásokat. A kérés alapján Pucsik Ferenc, Schmidt István és Bénáik Kelemen kavarászokat a diósgyőri gyárhoz áthelyezték,24 s így lassan megindult a szakmunkástörzs kialakulása az új vasgyárban. A kavarókísérletek eredményes előrehaladása az építkezések fokozását kívánta, ezért Glanzer személyesen utazott el Korompára a finomhengerművet megrendelni, továbbá Tiszolcra és Rhonicra az építkezéshez szükséges öntvények és a bocsvas-henger- mü mintáinak átvételére és Bécsbe a gépek leszállítása végett.25 26 A kavarókísérletek jó eredményeinek elismeréséül a Minisztérium Glanzer Miksát és mindazokat, akik ebben közreműködtek dicséretben részesítette, és miután a kísérletek az új hengerdébe építendő kavardák és gázfejlesztők szerkezetére, a szén felhasználhatóságára nézve biztos tájékoztatást nyújtottak, a gyári módosított tervek elkészítését és a gyárat a miskolci állomással összekötő vasút tervének elkészítését kérte. Az 1868. évi építkezéseknél nagy akadály volt, hogy a szükséges téglasajtoló gépek időben nem érkeztek meg, így a téglagyártás kézi erővel vontatottá vált. Csak amikor az év végére a gépek végre megérkeztek, kezdődhetett meg gépi munkával a téglagyártás. A Minisztérium elrendelte a fokozottabb munkát „hogy a gyárépítés többé téglahiány miatt fennakadást ne szenvedjen, s hogy a gyárépítést a jövő év folyamán okvetlenül bevégezni lehessen”. 6 A költségvetés és az előzetes tervek szerint a diósgyőri gyárat elsősorban mint finomító üzemet kívánták berendezni, a nagyolvasztót csak a szükségelt nyersvas egy részének gyártására építették fel, míg a szükséglet többi részét a felső-magyarországi olvasztókból kívánták fedezni. 20 UBA. BRD. 981/1868. 21 UBA. BRD. 1169/1868. 22 UBA. BRD. 1329/1868. 23 UBA. BRD. 1969/1868. 24 UBA. BRD. 2187/1868. 25 UBA. BRD. 1918/1868. 26 UBA. BRD. 1742/1868. 29
