Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
VIII. Diósgyőr a második világháború előtt és alatt (1934-1945)
gyártmányú gépek és alkatrészek, vörösréz hűtők stb. vannak, ami elvesztését még ma is nehéz, vagy lehetetlen volna pótolni. Ebből a fontos feladatból minden helyén maradó dolgozó tehetsége szerint kivette részét. Az egyes helyeken elsorolt nevek említése csak a történet megértéséhez volt szükséges. A gyár többi üzemeiben hasonló események zajlottak le, Diósgyőr dolgozó helytálltak. A harci cselekmények rohamos közeledése a gyárat szinte teljesen néptelenné tette, csak néhányan jártak be, hogy mentsék a még megmenthető berendezési tárgyakat, felszereléseket és anyagokat. A háború utolsó szakaszát az egyes üzemek termelésének fokozatos csökkentésében, illetve a termelés teljes leállásakor láthatjuk a legszembetűnőbben (53. táblázat).44 Üzemek termelése 1944. végén 53. táblázat Üzem 1944. Augusztus Szeptember Október November December Nagyolvasztó 9 953 6 159 4 406 1 516 — Martin-Acélmű 15 361 7 473 4 155— Elektroacélmű 2 874 1 921 1 371Acélöntődé 256 196 126 8 — Csavargyár 286158 1 — Vasöntöde 578 446315 — Szerszámkovácsm. 33 27— — Durvahengermű 2 351 1 491 — 765 — Finomhengermü 4 131 2 158293 — Nagykovácsmű 717 179 85 — — Kerékabroncsmű58 — 62 — Gépműhely 555— — — Váltóműhely 283— — Húzóműhely 147— Golyóscsapágymű. 2417 1 766 1 449Ilyen volt Diósgyőr utolsó esztendeje a második világháború végén, melynek rombolása összehasonlítatlanul súlyosabb volt, mint az első világháborúé. A diósgyőri vasgyártás története azonban a háború befejeztével nem ért véget. A munkásság alkotó ereje a gyárat gyorsan lábra állította, a romokat eltakarította, a megsérült berendezéseket kijavította és üzembe helyezte. Alig telt el néhány év és a gyártelep üzemei korábbi lehetőségeik szintjén folytathatták munkájukat és megteremthették a nagyobb fejlődés lehetőségeit. A világháborút követő gazdálkodás azonban alapjaiban tért el a korábban követett úttól és módtól, az ipari fejlődésnek egy erősen különböző gyakorlatát hozta magával, ezért nem lehet tévesnek tekinteni, ha a világháború végét határkőnek számítjuk, és a gyár addig terjedő fennállását zárt korszakként kezeljük. 44 LKM. Termelési könyvelőség kéziratos anyaga. 260
