Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

VIII. Diósgyőr a második világháború előtt és alatt (1934-1945)

Ennek az egyesülésnek jogutódja később a zagyvarónai ferroszilícium gyár, mely abban az időben Magyar Vasötvözetgyár RT. nevet viselte.27

1938. október 20-án indították újra az I. sz. nagyolvasztót és így csak 12 évvel a nagyolvasztótelep beindulása után került sor a diósgyőri gyárban arra, hogy egyidőben mindkét kohóval egyszerre termelhetett.

Már a gazdasági válság idején megindult a gyárnál a gazdaságos gyártásra irányuló folyamat. 1938-ban a hengersorok és azon belül a gyártható szelvények vizsgálata alapján kategóriákat állítottak fel, megállapítva a kedvező, közepes és kedvezőtlen gyártmányokat. Ugyanakkor kalkulációs alapon összegszerűen is érzékeltették a különbséget.

A gyárigazgatóság a kidolgozott adatok alapján a vezérigazgatóságtól kérte, hogy lehetőleg csak a legkedvezőbb szelvényekre vállaljon megrendeléseket a gyár rentabilitásának fokozása érdekében. A végrehajtók véleménye nem mindenkor egyezett a vezetők kívánságával, hiszen a piaci érdekeket is mindenkor figyelembe kellett venni.28

A gyár gyártmányainak fejlesztése érdekében és a hazai magnézium-szükséglet fedezésére egy magnézium-gyár felállítását tervezik Diósgyőrben, amit később meg is valósíthattak.29

Az 1939-es esztendő nemcsak a termelés emelkedése és az üzleti élet további fellendülése szempontjából volt jelentős, hanem a nagyarányú építkezéseket is akkor fejezték be a lakótelepen. A külföldi vendégek, átvevők elszállásolása mindig nagy gondot okozott; felépült egy modem kétemeletes szálló, a perecesi őrháznál három emeletes iker munkáslakóház, egy modem és az ország első gyepszőnyeges sporttelepe. A telep lakosainak ellátására a pékműhely már szűknek bizonyult, ez évben egy modem gépesített pékműhelyt is átadtak a forgalomnak. Az elemi iskolák részére modem tornaterem építése fejeződött be.30 31

A második világháború kitörésekor a diósgyőri gyár a „Győri program” keretében termelésének nagy részével a haditermelésbe kapcsolódott be, ami a termelés fokozatos emelkedését eredményezte. A háború kitörése nagyrészt véget vetett a szépen megindult külföldi szállításoknak. A hadiesemények hatására a gyár export-piacait egymás után elvesztette, elsősorban a nyugati és távolkeleti piacait, az így felszabadult kapacitását is a hadianyaggyártásra hasznosította.

A fokozódó acélöntvény-szükséglet kielégítésére az 1913 óta húzódó acélöntöde bővítését fokozottabb ütemben folytatták, 1941-ben a IV. sz. csarnok építésén dolgoztak. Az acélöntöde elektroacél-szükségletének, de egyéb ötvözött acél igény kielégítésére 1 db 3 tonnás fényíves Héroult-kemencét állítottak fel, 1943-ban a már meglévő Weigl-féle kombinált kemence mellé egy további 15 tonnás kemencét helyeztek üzembe.3'

27 OL. DGYLT. Magyar Vasötvözetgyár alapítási okmányai.

28 DGYLT. 7633/C. 1938.

29 DGYLT. 105/eln. 1938. másolat. 1938. Vili. 8.

30 DGYLT. 8589/1940.

31 DGYLT. 7375/1941., 9172/1942. szám nélküli irat 1944. július 1 -i jelentés.

249