Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

VIII. Diósgyőr a második világháború előtt és alatt (1934-1945)

Miután a győri új vasmű első lépcsős kiépítésének (200 000 t Thomas acél/év alapon) a kérdései így tisztázódtak, Blasserték 1943. júniusában elkészítették a vasmű létszámszükségletét. Összeállításuk szerint előzetes felvételben 600 fizikai és kereken 100 alkalmazottra lett volna szüksége, ami 3,3 fő fizikai dolgozó 1 000 t/év fajlagos értékkel még a mai szinten is kiváló termelékenységi paraméter. Ebben természetesen vezető szerepet játszottak a Thomas-acélgyártó technológia és a győri áramellátás (közlekedés) stb. adottságai.

1944 elején megkezdődtek az építkezési munkák. Kb. 30 cölöp volt a nagyolvasztók helyen leverve, amikor április 13-án a Magyar Vagon Rt gyártelepe és repülőtere a Messerschmidt repülőgép program miatt bombaszőnyeget kapott, melynek jelentős része (kb. 300 db bomba) azonban a 78. ábrán látható elhelyezés miatt - a vasmű területére esett. Később - a közelben lévő rendező pályaudvar miatt - még két ízben szenvedett az építkezés bombasérüléseket. A bombázások tapasztalatai az ipari decentralizáció híveinek adtak előnyt, akik felvetették az áttelepülés kérdését.25

1944. május-június hó eltelt a Duna-parti összes lehetőség vizsgálatával. Győr, Tát, Dömös (főleg légi védettség miatt) Nagymaros, Vác és Budapest közötti szakasz, Pereg, Dunaföldvár, Szekszárd és Mohács került ismételt vizsgálatra. Az értékelés szempontjai a következők voltak: altalaj minősége, terület nagysága, kisajátítási feltételek, építési előfeltételek. (Út-vasút-áram-építőanyag közelsége.) Közelség az alapanyaghoz, vízi szállítás lehetőségei, ipari vízellátás, salakhányó. Munkaerő ellátás, ipari decentralizáció, élelmezési helyzet, légó-védettség, külkereskedelmi kapcsolatra alkalmas szomszédság. A felsorolt tényezők alapján pontozásos módszerrel történt a telephely értékelés, amely Mohácsnak kedvezett.

Mohács mellett szóltak különösképp az olyan előnyök, mint a komlói szén közelsége (drótkötélpályán 39 km-ről lehozható a vasmű kokszolójához), kiváló kavicsos altalaj, a város készsége, mely 330 kát. holdat biztosított tagosítással a vasmű részére, 1 000 t-ás uszályok használhatósága, munkaerő bőség, élelmiszerbőség.

Még a front érkezése előtti hónapokban elkészült a légi térképezés, amelynek alapján Brasserték a mohácsi telepítési tervet leszállították. Ennek másolatát a 80. ábra tünteti fel. Ennél a telepítésnél az akkor korszerű tovább fejlesztést könnyen biztosító, háromszögtelepítésű és csúcspontokba kihúzó vágány forgalmi terve érvényesült. Minden termelő üzem 100%-os bővítési lehetőséggel települ. Thomas-acélművön kívül itt már a bővítés keretében Siemens-Martin-kemencék is számításba jöttek. Nemkülönben a kokszolómü is a vasműben foglal helyet.

Mint új elem lépett be a győri változathoz képest a MÁVAG budapesti gépgyárának zsúfoltsága miatt nagyon is indokolt híd- és vasszerkezeti üzem áttelepítése Mohácsra. Itt legalább a hengerelt áru egyik főfogyasztója a vasmű mellett és a Duna mellett igen kedvező üzleti versenyelőnyökhöz jutott volna.

A mohácsi területen talajvizsgálaton kívül érdemleges munka a háborús események következtében már nem indult meg. Az egész létesítést kb. 200 millió pengőre becsülték.26

25 Simon Béla i. m.

26 Simon Béla i. m.

247